Mi a különbség a demokrácia és a köztársaság között? Létezhet az egyik a másik nélkül?

Wikipédia:

A köztársaság olyan államforma, amelyben a polgárok közössége, illetve választott képviselőik vesznek részt a közügyek megvitatásában, és együttesen gyakorolják az államhatalmat. A köztársaság államhatalma csak a köztársaság polgáraitól ered, nincsen egyéb örökölt evilági, vagy túlvilági forrása. A köztársaság eszméje a modern korban összefonódik a népszuverenitás eszméjével.

A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közös dolog) kifejezésből ered (vö. republikanizmus). A res publica az ókori Rómában egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

A köztársaság eredeti fogalma sok tekintetben hasonlít a demokrácia fogalmára, és sokan feltételezik, hogy a köztársaságok demokratikusak kell legyenek. Valójában a köztársaság megvalósulása sokféle lehet, és a valódi hatalommal rendelkező közösség az állam területén élőknek lehet egy jól elhatárolt kisebbsége is. Gyakorlatilag minden olyan államhatalom, amely nem monarchikus vagy teokratikus jellegű, általában köztársaságnak tekinti magát, de ezek egy részét a mai fogalmaink szerint nem tekintjük demokratikusnak

Wikipedia szintén:

A demokrácia kormányzati forma, amelyben a hatalom gyakorlásában a nép (majdnem) minden tagja részt vehet származásra való tekintet nélkül. A demokráciában a nép a politikai legitimáció egyetlen forrása. A politikai kérdéseket a nép közvetlenül népszavazáson vagy közvetett módon választott képviselőkön keresztül parlamenti választáson kifejezett többségi döntése alapján határozzák el. Ma a legtöbb demokráciákban döntéseket általában ezen képviselők hozzák, ezért ezeket képviseleti demokráciának nevezik. A szavazások tisztaságához szükséges a szólásszabadság, a sajtószabadság és a jogrend más szabályozásai.