Hogy működnek a szakszervezetek? Miért lép sztrájkba egyszerre mindenki?

Mo n sehogy.

Azoknál a cégeknél ahol van szakszervezet, mindig van munkaerő kölcsöző cég is.

Tett erről a Fidesz.

Az audinál is mikor belázadtak a dolgozók a munkaerő kölcsőnzős szrájktörők melóztak tovább.

Így a cég egy fillért se veszített.

Nálunk így, friss hír:

[link]

A szakszervezet a dolgozók érdekeit védi a céggel szemben. A sztrájk az érdekérvényesítés szép szó utáni nyomásgyakorlási eszköze. A szakszervezet pont arról szól, hogy egységbe szervezi a munkásokat a dolgozói érdek érvényesítés érdekében.

Ha nincs szakszervezet, akkor a cég megteheti, hogy neked fele annyi fizetést ad, mint másnak, mert te voltál elég bolond, hogy elfogadd a felét is. A te szerződésedbe beleírhatnak számodra kedvezőtlenebb feltételeket is, mint a többi ugyanolyan munkát végző kollégád szerződésébe, mert te nem is gondoltad, hogy olyat is kérhetnél a cégtől a munkádért.

A szakszervezet egységbe szervezi a munkásokat, akik megbeszélik egymással, hogy mik az érdekeik, így a cég nem tudja kihasználni a munkások szervezetlenségét. A szakszervezet tájékoztatja a munkavállalókat az érdekeikről, kiharcolja, hogy legyen kollektív szerződés, ami mindenkire egyforma szabályokat szab és nincsenek egyedi eltérő munkaszerződések, stb.

Ha mindenki, vagy legalább kellően sok ember sztrájkol, azzal nyomást lehet gyakorolni a döntéshozókra, mert a cégnek bevétel kiesést jelent a sztrájk. Minél tovább nem képesek a sztrájkot kiváltó problémát megoldani, annál több más problémát okoz nekik a sztrájk. Nem készülnek el a termékek, nem érnek oda időben a vevőkhöz, csökken a cég bevétele, romlik a cég megítélése, ezek meg már a cégvezetők fizetésére, karrier lehetőségeire is kihatással vannak, ezért igyekeznek inkább megoldani.

Minél többen vonják ki magukat a sztrájk alól, annál kevésbé tudják elérni az eredményeket, amiket szeretnének. Minél kevésbé eredményes a sztrájk, annál kevésbé van a munkáltató rákényszerítve, hogy változtasson a körülményeken.

Jobb helyeken nem annyira bonyolult felfogni, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy a közös cél sikert érjen el. Jobban megéri egy kevés fizetés kiesést beáldozni rövid távon, hogy hosszabb távon mindenki több fizetést, jobb munka körülményeket, kedvezőbb feltételeket érhessen el. Az értelmesebbek felfogják, hogy ez csak együtt megy és mindenkinek jobb együtt működni, mint különcködni. Van ahol pont az ilyen problémák esetére a szakszervezeti díjakból, vagy akár a többiek önkéntes felajánlásaiból összedobnak valamennyit a jobban rászorulók megsegítésére, hogy nekik is kevésbé kelljen mérlegelniük, hogy anyagi problémák miatt ne tudjanak részt venni a sztrájkban.

Ennél konkrétabban nem nagyon lehet egy általános kérdésre válaszolni. Ahány ország, ahány szakszervezet, annyi féle működés, annyi féle megoldás. Ahány tüntetés, annyi tárgyalási helyzet és stratégia, ami vagy működik, vagy nem. A legtöbb dologba kívülről annyira nem is látni bele.