Miért keresünk sokkal kevesebbet mint a nyugati emberek?

Nem csak a magyar melós, a magyar mérnök is sokkal olcsóbban dolgozik, mint a német, kevesebbel is beéri. Ezért hoznak ide fejlesztőrészlegeket is (lásd pl. Bosch, Knorr-Bremse, Audi), nem csak összeszerelőüzemeket.

De az biztosan igaz, hogy a politika, kormányzat beleszól a dolgokba. A német kormány (és a német társadalom) is nyomást gyakorol a német multikra, hogy a fontos központok belföldön maradjanak és a gyárbezárásokat sem látják szívesen, az összeszerelőüzemeiket is szeretnék megőrizni, a német melós is elégedetlen lehet, ha elveszíti a munkáját, mert máshol olcsóbb a gyártás. Ez egy állandó harc a globalizált világban. Az USA-ban is már régóta téma, hogy mennyire jó vagy rossz, hogy az ipar, gyártás egy jelentős része áttelepül Ázsiába. Ott is van kormányzati beavatkozás, főleg Trump óta felpörögtek.

Egyébként Magyarországon sem annyira olcsó a munkaerő, például a textiliparban már régóta túl drágák, versenyképtelenek vagyunk. Először Kína vette át Európa, Magyarország ellátását, de már az is túl fejlett, drága, most már Banglades, India átveszi, az ottani varrónők csak feleannyit kérnek, mint a kínaiak. Olcsóbban felkínálják a munkaerejüket a cégeknek, ezért alacsonyak a bérek.

>Ezek szerint mi dolgozunk meg a nyugati ember jólétéért a nyugati gyárakban? Ez úgy hangzik, mint a rabszolgaság.

-De a lényeg nem a munkában van. Ha vannak halászok akik kézzel meg merítőhálóval fognak halat, aztán valaki beleinvesztál egy halászhajóba (értve ez alatt magát a találmányt, a tervezést, de a kivitelezésbe beleölt sok kifizetett munkaórát, azaz tőkét is), akkor onnan kezdve a kézi halászok csak nagyon nyomorúságosan tengődnek. (A nem halászattal foglalkozó többi ember meg örül, hogy olcsóbb lesz a hal, de ez most nem lényeg) Akik nem adják fel az önálló halászatot, "nem leszek bérrabszolga" jelszóval, azok rosszabbul járnak, mint akik elmennek a hajóra dolgozni.

Szóval alapvetően azért élnek jobban nyugaton, mert az egy főre jutó működőtőke szintje magasabb. Egy Scaniát meg egy Rába nyergesvontatót kb. ugyanannyi munkaóra volt legyártani, mégis a Scania drágábban eladható volt. A másik ok pedig a szociáldemokrata szemlélet, ami az USA-ra már nem jellemző. Ott sokkal nagyobb a különbség a takarító és a mérnök fizetése között, mint mondjuk Svédországban, főleg ha az egészségügyi ellátás színvonalát meg a nyugellátást is figyelembe vesszük. Ha kevés a takarító, az USA ad bevándorlókvótát takarítóknak, és máris lesz. Egy nyugati ország meg megemeli a minimálbért. (Jó, voltak itt is próbálkozások vendégmunkásokkal, de ide muszlimok jöttek/jönnének, USA-ba meg főleg keresztények, így nálunk a bevándorlásnak nagyobbak a társadalmi kockázatai). Ha meg kevés a munkaerő, a taxis meg a takarító is jól keres, mert a kereslet-kínálat határozza meg az árakat.

És lehet panaszkodni, hogy mennyivel jobb nyugaton, de mondjuk Belaruszból nézve mi is nyugaton vagyunk, és jobban élünk. Az ész nélkül szaporodó "fejlődő" országokhoz képest meg pláne, mert ott pont a szaporodás miatt nagyon alacsony az egy főre jutó működőtőke.

Ez egy annyira összetett kérdés, hogy könyvet lehetne írni belőle.

Alapvetően egy ország bérszínvonalát a helyi vállalkozások lövik be.

Az, hogy ezek a vállalkozások mennyit tudnak fizetni, az attól függ, hogy mennyi hasznot termelnek, azaz mennyi a bevételeik és kiadásaik különbsége és ebből mennyi alkalmazottat kell megfizetni.

Itt is számos tényező van:

1. Mennyiért tudja eladni: pl egy BMW-t sokszor annyiért el lehet adni, mint egy Suzukit. Ez az évtizedeken át felépített imidzsnek köszönhető. De pl az se mindegy, hogy ahol egy adott cég árulja a dolgait vagy éppen szolgáltatást nyújt, ott mekkora a fizetőképest kereslet. Pl egy fodrász Budapest belvárosában a sokszorosát megkapja ugyanazért a munkáért, mint egy szabolcs-megyei faluban.

2. Mennyiért termeli meg az adott dolgot: itt nagy szerepet játszanak a használt eszközök, az automatizáltság, a cég belső folyamatai, de még a fluktuáció mértéke is.

3. Sokat számít a jogi környezet.

Mi mindebben nem állunk jól: nincsenek nagy, bejáratott márkáink, a legtöbb magyar cég keveset költ fejlesztésre, kaotikusan működik, nagy fluktuációval. Mindezt egy olyan környezetben, ahol egyik napról a másikra hoznak olyan döntéseket, amik egész iparágakat az alapjaikban változtatnak meg. Mindez magas adók mellett.

És akkor itt jönnek a multik: ők úgy próbálják optimalizálni a működésüket, hogy a termelés egy részét kiszervezik olyan országokba, ahol olcsóbb a termelés. Az így nyert haszonból meg főleg az anyaországi alkalmazottaik profitálnak.

Magyarország erre tökéletes ország: olcsó munkaerő, laza környezetvédelmi és munkavállalói törvények.

És akkor meg is érkeztünk. Ez az egész egy zsákutca. Ha felemelnék a béreket, akkor nem érné meg maradni a multiknak.