Mik lehetnek a demokrácia hátrányai?

A klasszikus "tíz bolond legyőz kilenc tudóst" mondat szemlélteti, hogy nem olyan jó dolog ez a "mindenki egyenlő". Egy analfabéta is szavazhat, holott azt sem tudja, melyik pártra szavaz (arra, amelyiket a szavazólapon mutatják neki, hogy oda kell húzni az ikszet). És ami még rosszabb: hogy a szavazata semmivel sem ér kevesebbet, mint egy nála sokkal okosabbé.

A 18 éven aluliakat, a cselekvőképteleneket és a közügyektől eltiltottakat leszámítva mindenkinek ugyanakkora súlyú szavazata van, függetlenül pl. attól, hogy mennyit tett a társadalom, az ország, a nemzet érdekében. Az iskolázatlan, tartós munkakerülő, tulajdonképpen ingyenélő ugyanannyit ér, mint mondjuk az ország hírnevét öregbítő többszörös olimpiai bajnok sportoló, vagy éppen egy feltaláló, matematikus, irodalmár stb. A demokráciában egyenlőek, a valóságban, mint mindenki számára egyértelmű, korántsem azok.

Egyébiránt tulajdonképpen az összes előnye hátrány is egyben (mint minden másnak is), csak más szemszögből kell nézni.

Olvasd el Platón Az állam c. könyvét. Leírja minden államforma előnyeit és hátrányait. A demokrácia hátrányai: nem hatékony, olyanok is beleszólhatnak, akik nem értenek hozzá, nehéz hosszútávon hasznos ötleteket megvalósítani, mert mindenki azt akarja, hogy MA legyen jó...

A demokrácia nem jó, de egyelőre nem találtak ki jobbat.

Nagyon jó dolgok hangzanak itten el.

A demokráciában látom az egyettlen egy járható utat. Viszont én sok változtatást eszközölnék benne.

A választójogot műveltségi cenzushoz kötném.