Az 1776-ban megszületett USA keretein belül elindult nagy volumenű demokratikus kísérlet mostanra (2023) erősen félresiklott?

Ez egy összetett kérdés, amelynek megválaszolásához számos különböző aspektusát kell megvizsgálni az amerikai történelemnek és jelenének.

Az 1776-ban megszületett USA alapvetően demokratikus elveken alapult, mint például az egyenlőség, a szabadság és az önrendelkezés. Az USA történelme során azonban voltak időszakok, amikor ezek az elvek nem voltak valóban mindenki számára érvényesek, például a rabszolgatartás idején vagy az amerikai őslakosok elnyomása során. Azonban az USA a 20. században sok területen előre lépett a demokrácia terén, például a polgárjogok és a választójog kiterjesztése, és az ország az egyik legfontosabb demokratikus hatalom a világban.

Ugyanakkor az USA jelenlegi helyzete nem mindenki számára ideális. Az ország sok társadalmi és politikai kihívással szembesül, mint például a gazdasági egyenlőtlenség, a szociális igazságosság hiánya, a bevándorláspolitika és a faji egyenlőtlenség. Emellett az amerikai politikai rendszer is kihívásokkal szembesül, mint például a polarizáció, a korrupció és a pártpolitikai akadályok.

Azonban az USA alapvetően továbbra is egy demokratikus ország, amelyen belül sok lehetőség és szabadság áll a polgárok rendelkezésére. Az ország állandóan változik és fejlődik, és bár vannak kihívásai, még mindig sok remény van a jövőre nézve. Az USA tehát nem tekinthető olyan helyzetben lévő országnak, amelynek demokratikus kísérlete teljesen félresiklott.

A két állításod nem zárja ki egymást. Attól, hogy félresiklott demokrácia, még demokrácia, hisz működnek a demokratikus intézmények(Hatalmi ágak szétválasztása, emberi jogok, titkos szavazás)

Az hogy etnikai, szociális feszültség van, annak full gazdasági és politikai okai vannak.

Az hogy USA bajban van, nem jelenti azt, hogy el van veszve, sőt. Ha meggyengül a birodalmi szerepe, USA sokkal jobb hely lesz.

Kevesebb kiszervezett meló a várható deglobalizáció miatt. Kisebb túlhatalom a nagy multik kezében. A forradalmi mozgalmárkodó hálózatoknak is remélhetőleg kevesebb zseton fog jutni, így a fekete-fehér egymás ellen uszításra, LGBTQ mozgalmárkodásra is kevesebb fog jutni. Több melós, aki dolgozik, és nem azzal foglalkozik, hogy kinek milyen nemi orientációja, vagy bőrszíne van, kevesebb bölcsész, aki felforgató ideológiákkal mérgez, ilyen-olyan alapítványi pénzeken jól kitartva.

De lehet, hogy én vagyok túl optimista.

USA nyílván van, volt, és lesz, csak kérdés, hogy milyen szerepe lesz a világban.

Remélem visszaesik a nemzetállami szintre, és bár ha ezt egy amerikai olvasná, megsértődne, de ő lenne meglepődve, hogy 10 év múlva mennyire jobb világot kapna: Egy szabad, buszke ipari és farmernemzetet egyedülálló lehetőségekkel, világszínvonalú szórakoztatóiparral, kutatásfejlesztéssel, stb. A melós, és a tőkés viszona sokkal ráutaltabb lenne egy általam vágyott deglobalitációs folymat után. De megvan az esélye, hogy ez csak álom, nem több.