Azok az emberek, akik csalódtak a demokráciában, milyen alternatívát tudnak javasolni helyette?

Hippik diktatúrája? Ez elég érdekes. A hippik ugyanis nagyon lazák, náluk minden szabad: drogozni, bárkivel szeretkezni, aki csak tetszik neked, a diktatúra meg arról szól, hogy szigorú szabályok, katonás rend, és feltétlen engedelmesség a diktátornak és más feljebbvalónak.

Alternatíva pedig Lao Ce filozófiája alapján egy államot berendezni, aki szerint az igaz ember nem rokona, nem barátja senkinek, mindenkit egyenlő mércével kell mérni. Ez Kínában sokáig elég jól is működött, és szerintem működik is. Ha valaki valamilyen előléptetést szeretne, hogy vezető legyen, az tegyen szigorú vizsgákat, ez alól senki ne legyen kivétel. Tehát, aki vezető szeretne lenni az tanuljon, beszéljen nyelveket, és tudjon tárgyalni külföldiekkel. Ez alól a császár rokonai se voltak kivételek.

Én személy szerint még a szavazati jogot is műveltségi cenzushoz kötném: aki szavazni szeretne, az tudjon minimum írni-olvasni.

Anarchoszindikalista közösséget, amelyben hetenként felváltva mindig más gyakorolja a végrehajtó hatalmat. De csak azok a döntései jogerősek, amelyeket a két hetente összeülő külön bizottság hagy jóvá. Pusztán belügyekben elég az egyszerű többség is, de legalább kétharmad kell a jelentősebb ügyekben.

A legfelsőbb végrehajtó hatalommal csak a tömegek ruházhatnak fel bárkit is.

Nekem nem a demokráciával van a problémám, hanem a legújabb kori értelmezésével.

Amikor valakik csak úgy tudják elképzelni az egyenlőséget másokkal, hogy valamiért mindig egyenlőbbek mások alapértelmezett kárára, akkor az már egy eléggé érdekes válfaja a "demokráciának", amire speciel, nem vagyok semmilyen szinten sem vevő, sem kíváncsi.

Ami az enyém, az mindenkié is, de ami másoké, ahhoz nekem kuss?

Menjenek oda egyesével az ilyen ganajok, ahová gondolom - és húzzák a szaporodó izmukra a demokráciájukat!