Hivatalos infláció és a real infláció miért nem ugyanaz ?

Igazából az infláció nem egy objektív dolog, függ a mérési eljárástól, hogy mi kerül a fogyasztói kosárba és az hogyan változik. Magyarországon pl. a lakhatási költségek (albérlet, lakásfestés, standardizált törlesztőrészlet, stb.) kisebb súllyal szerepelnek, mint a való életben és a nyugati országokban.

A másik torzító tényező, amivel eddig nem kellett foglalkozni, a hiány. Feltehetően az ársapkás csirkemell árát teszik az inflációs kosárba, Te viszont ha bemész a boltba, nem tudsz olyant venni, mert csak az ára van, csirkemell az nincs.

Mert a sok gyökér birka azt hiszi hogy napi szinten vesznek az emberek autót, tévét, ablakot, kutyát, garázst, ezért elhiszik a 23% inflációt.

Valójában pedig a napi dolgok mint például élelmiszer, benzin, szappan kb 50-100%-al drágább.

#6 "Az inflációt miért nem osztjuk fel 1-2-3-4-5 csoportra …

miért nem számolunk csak olyan dolgokat külön ami egy egy ágazat . ( pl élelmiszer ; autóipar vagy ékszer ipar ) ezeknek pl semmi köze egymáshoz és a legalacsonyabb réteget nem érinti az utolsó kettő opció így nem releváns számukra azt belevonni és úgy átlag inflációt számolni ."

Megteszik. felosztják, külön számolják, súlyozottan veszik figyelembe azokat amiket beleszámolnak a fogyasztás arányában.

TE nem tudod hogyan számolják az inflációt és másokat tartasz miatta hülyének.

1960 óta van nyilvántartva - számolva - 7 külön kategória és ezekből az összes infláció.

[link]

#9 "Az inflációba sok olyan tétel van benne (szándékosan), amelyek az átlag embereket nem érintik, pl nem vesz az átlag ember A8as Audit meg Rolex Daytonát életében egyszer sem, nem hogy minden héten."

Még egy versenyző akinek fogalma sincsen miképpen számolják az inflációt de biztos benne hogy rosszul csinálják.

Bár tudom, hogy nem fogod megnézni, de itt van a számítás módja és benne "Reprezentánsok" néven megtalálhatod a táblázatát azoknak a dolgoknak amiket súlyozottan vesznek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy nem azonos mértékben, amiből gyakrabban vagy többet használnak az emberek az jobban számít mint amiből ritkábban.

[link]

#12 "Igazából az infláció nem egy objektív dolog, függ a mérési eljárástól, hogy mi kerül a fogyasztói kosárba és az hogyan változik. Magyarországon pl. a lakhatási költségek (albérlet, lakásfestés, standardizált törlesztőrészlet, stb.) kisebb súllyal szerepelnek, mint a való életben és a nyugati országokban.

A másik torzító tényező, amivel eddig nem kellett foglalkozni, a hiány. Feltehetően az ársapkás csirkemell árát teszik az inflációs kosárba, Te viszont ha bemész a boltba, nem tudsz olyant venni, mert csak az ára van, csirkemell az nincs."

NEM!

Az infláció számítása meghatározott és állandó, összehasonlítható módon történik, nem tesznek bele akármit a fogyasztói kosárba.

939 különböző tételt vesznek figyelembe az infláció meghatározásakor és nem magyar ötlet alapján, hanem az eurostat előírásai szerint, pont amiatt, hogy összehasonlíthatóak legyenek az adatok az országok között.