Brassóban miért él olyan kevés magyar, ha olyan közel van Székelyföldhöz?

10-es, én nem vitatkozni akartam, hanem megindokolni, hogy miért zuhant le a magyarság lélekszáma a 2002-es 23.176 főről a 2011-es 16.172 főre.

Ez óriási létszámvesztés, a magyarság TÖBB MINT NEGYEDE eltűnt (papíron) - valószínűleg ez indokolja a feltett kérdést.

Megjegyzendő, hogy a románság száma is lecsökkent 258.042 főről 208.757 fpre (ami ötvenezer fős, óriási apadás!) - de mivel a magyarok sokkal nagyobb arányban apadtak, a románok ARÁNYA a számbeli apadás ellenére nőtt: 90,69% helyett 2011-ben már 91,3% volt.

Ezt az apadást (egy közepes városnyi lakosság tűnt el Brassóból: 56.635 fő - ez TÖBB mint Sepsiszentgyörgy teljes lakossága!).

Nem világos, hogy te mivel is vitatkozol valójában. A TÉNYEKKEL? A népszámlálások adatainak valódiságával?

Annak, ha egy 284.596 lakosú város kevesebb mint tíz év alatt 227.961 lakosúra zsugorodik, általában szokott lenni valami OKA.

Sem az elöregedés, sem a halálozási mutatók, de még a romániai átlagos elvándorlás sem igazol ekkora népességvesztést. És bizony a magyarok körében ez még durvább: egy közösségnek eltűnt az egynegyede 9 év alatt!

A számok makacs dolgok, barátom...

Az igazság az, hogy miközben Brassó valóban élhető, szép város, ahol van magyar iskolahálózat, egyházi és civil intézményrendszer és tényleg toleránsak is a kisebbségekkel, valamiért mégis mennek el a városból a magyarok (a románoknál is nagyobb arányban, akik szintén mennek el).

A megfejtés pedig bizony az ingatlanárak emelkedésében (és a közeli falvak meg a Székelyföld ingatlanárainak csökkenésében) rejlik, semmi másban.

Nem dobtak le atombombát Brassóra 2002 és 2011 között, sem ebolajárvány nem volt arrafelé, hogy közel hatvanezer ember eltűnését indokolná kilenc év alatt!

Egyszerűen DRÁGA lett a város, közel van a Székelyföld, ahol minden településen magyar adminisztráció van, 80-90%-os magyar lakossági többség és Brassóhoz képest jelentős OLCSÓSÁG.

Tetszik vagy sem, Brassóban két szobás lakást veszel annyiért, amennyiért Kökösben vagy Aldobolyban már három szobás magánházat, jó nagy udvarral és kerttel.

Szerencsés vagy, ha azok közé tartozol, aki szerint Brassó nem lett drága (lehet, neked tényleg nem az). De sokak számára drága lett, és kiköltöztek a szuburbánus részekre vagy a közeli falvakba, ahonnan visszaingaingáznak dolgozni Brassóba (nagyon jó a közúthálózat minősége és a tömegközlekedés is tűrhető).

Magyarán: papíron tűntek el igazából, mert az okmányaik a környező falvakba szólnak már, de továbbra is Brassóban dolgoznak és élik az életüket (ezt érzékeled is a mindennapokban: a forgalom és a népsűrűség az utcán növekszik, nem pedig csökken).

Sajnálom, de az én elméletemet igazolja az is, hogy miközben egész Románia népessége APAD, aközben a Brassóhoz közeli települések népessége NÖVEKSZIK!

Hogy lett Négyfaluból szerinted 30 ezer fő fölötti lakosságú MEGYEI JOGÚ VÁROS (municípium)??????

Négy kis barcasági csángó településből összeolvadt FALURÓL beszélünk (mint a neve is mutatja), és 2002-ben már 29.915 lakója volt, ami 2011-re 30.798 -ra EMELKEDETT!

Emellett, miközben Brassóban 10% alá csökkent a magyarság aránya, a hétfalusi csángó településeken továbbra is 20% fölött maradt, Kovászna megyében pedig NŐTT a magyarok aránya (73.58%-ról 73,79%-ra emelkedett, mindössze 9 év alatt az egész megye szintjén).

Na, akkor szerinted mégis mi történt, Scherlock? Mi a te megfejtésed a jelenségre, azon kívül, hogy szerinted semmi sem igaz, amit én leírtam? :-))))

Akkor mivel magyarázod, hogy Brassó lakossága csökken, a magyarok aránya csökken - a környező települések lakosság és benne a magyarok aránya pedig növekszik?????

Lássuk a te megfejtésedet!

10-es, Marosvásárhellyel pedig értelmetlen összehasonlítani Brassót, szobrok tekintetében is.

Lehet, hogy kevesebb a román hősök szobra (bár nem kevesebb, csak valamivel kisebbek, ízlésesebbek a brassói szobrok, de ott is van Avram Iancu szobor is: [link]

Ugyanakkor magyar szobor sincs annyi, mint Marosvásárhelyen, ahol szobra van Bethlen Gábornak, II. Rákóczi Ferencnek, Borsos Tamásnak, Bernády Györgynek, Kőrösi Csoma Sándornak, Bolyai Farkasnak és Bolyai Jánosnak, Bartók Bélának, Petőfi Sándornak, Aranka Györgynek, Vályi Gyulának, Károli Gáspárnak (Kálvin János mellett, a vártemplom előtt) - és emlékműve a székely szabadságharcosoknak (Székely vértanúk emlékműve).

Szóval lehet, el kell nézegetni a románok szobrait is ezért cserébe - de legalább vannak a magyar közösségnek is, szép számmal...

#11 akkor lelövöm a poént: az 1989-es rendszerváltás után Románia ipara összeomlott, ezért mentek el az iparvárosokból az emberek (minden iparvárosnak hasonló mértékű, kb 25%-os népességfogyása volt, de volt ahol 50%). A szöveged többi részének nincs köze a kérdéshez.

#13 persze, minden évben van magyar fesztivál (az idei most volt nemrég, volt Bagossy-koncert stb), ezen felül kiállítások, koncertek, színházi előadások, kirándulócsoport; független magyar újság amelyet nem nyírt ki a fidesz, könyvesboltok stb.

#14 Tévedsz. Az iparosítás utáni népességfogyás pont NEM az olyan városokra volt jellemző, mint Brassó, Kolozsvár vagy Temesvár, és nem is a kétezres években zajlott, hanem a kilencvenes években - ja, és KÜLFÖLDRE irányult az az elvándorlási hullám, illetve pont az olyan városok felé, mint Brassó, Kolozsvár vagy Temesvár.

Semmit sem tudsz a témáról, ez látnivaló.

A kommunista iparosítás összeomlása után éppen ezekben a nagyvárosokban képződtek új típusú munkahelyek (szolgáltatói szektor), ezért a lakosságuk az összes többi várossal ellentétben NŐTT.

Csakhogy ez a folyamat felhajtotta az ingatlanárakat és beindított egy ELLENKEZŐ folyamatot: a környező falvakba történő kiköltözést.

Brassó lakossága NEM AZÉRT CSÖKKENT, mert az emberek elvesztették a munkahelyeiket 2002 után - ellenkezőleg: új munkahelyek képződtek, visszaszorult a kilencvenes évekre jellemző munkanélküliség.

Brassó népessége 2002 után NEM VÁNDOROLT EL, nem vesztette el a munkahelyét és nem is halt ki tömegesen.

Hanem KIKÖLTÖZÖTT a környező településekre (ezért nőtt azok lakossága és a magyarok aránya is a lakosságukon belül).

A munkahelyük Brassóban van, oda ingáznak be naponta dolgozni, csak a lakhelyük került más településre (ezért hiányoznak a város népszámlálási adataiból - és ezért olyan túlterhelt a forgalom a háromsávos sugárutak és óriáskörforgalmak ellenére, mert bizony autóval ingáznak sokan).

Lehet hülyeségeket beszélni (az ingyen van), de ezzel a kérdéssel statisztikusok és szociológusok elég szakszerűen foglalkoznak.

Brassó népessége 2002 után NEM az ipar ösdzeomlása miatt csappant meg (az rég összeomlott a kilencvenes évek elején mindenütt), hanem a KIKÖLTÖZÉS miatt, amit a magas ingatlanárak generáltak. A Brassóból hiányzó népesség ehhez mérten meg is jelent töbnletként a környező települések adataiban.

Ez az igazság.

Bocs, de nem fogom az időmet tölteni azzal, hogy budapesti vadidegeneknek megmagyarázzam a nyilvánvalót.

Ha te el akarod hinni, hogy 80000 megszűnt munkahely (amelyek legtöbbje nem 1990-ben, hanem a 2000-es években szűnt meg; Tractorul, Roman, Rulmentul, Hidromecanica, Kraft Foods stb) helyett hirtelen annál is TÖBB új lett, az a te dolgod.

Annyit még elárulok okulásodra, hogy Négyfalu, Hétfalu stb 30%-a cigány, ezért nő ott a lakosság (voltaképpen fura, hogy csak annyit nőtt, amennyit).

17-es, budapestieknek felőlem azt magyarázol, amit akarsz (lehet, ők be is nyalják a hülyeségeidet). Én ezeket a sorokat épp Brassóból írom :-)))

Erdélyi vagyok, tanultam szociológiát, behatóan foglalkoztam a témával.

Az a helyzet, hogy TÉVEDSZ.

Brassó népessége nem elvándorolt, hanem kiköltözött, Négyfalu lakossága is ettől növekedett (a születésszám és a halálozási ráta összevetése NEM IGAZOLJA a rasszista magyarázatodat, ezek a mutatók is nyilvánosak, a születésszám nem ellensúlyozza a halálozási mutatókat).

Kifejezetten az tőrtént, amit írtam (és nemcsak Brassóban, hanem Kolozsváron, Temesváron, sőt: Bukarestben is), azaz KIKÖLTÖZÉS a szuburbánus övezetbe. Ez a helyzet.

Abban amúgy a látszat ellenére nincs vita köztünk, kérdező, hogy Brassó gyönyörű város, az egyik legszebb Erdélyben. Nemcsak a táj miatt, az epített öröksége olyan gyönyörű, amihez foghatót sem igen lehet Magyarországon találni. A kettő együtt egyszerűen lélegzetelállító. De nem erre vonatkozott a kérdésed, ezért nem tértem ki rá.

És igen, vannak magyar rendezvények (magyar napok, magyar színházi fesztivál, stb).

Nincs viszont igazán magyar humánértelmiség, márpedig az szokott erős megtartó erőt képezni. Ahol "csak" reál vagy műszaki értelmiség volt a múlt rendszerben (pl. Temesvár is ilyen volt, a mérnöki egyetemével, de Brassó vagy Arad méginkább, mert ezekben magyar színház sem volt), sajnos kevésbé tudtak magyar kulturális és szellemi életet teremteni. Óriási hiba volt a magyar iskolahálózat átszervezése is, de ez megint más téma, szívesen beszélek róla, de nem ide tartozik szervesen (csak annyiban, amennyiben az asszimilációt elősegítő tényező).

A kép szerint 2021-ig 116 E Romániában született külföldi költözött Mo-ra, akiknek nyilván a túlnyomó része magyar. Nem tudom, a kettős állampolgárok, akik - részben - hivatalos magyarként költöztek át, azok szerepelnek-e itt, mint külföldiek.

[link]

Gondolom, Ny-E-ba is legalább ennyi (vagy többször ennyi) romániai magyar ment. A román állampolgárok ötöde külföldön él, ebből ki tudja, mennyi a magyar. Én is sokról tudok, akik 1-2 év Mo. után mentek tovább nyugatra, mikor rájöttek, hogy itt milyen az ország helyzete. És a kiköltözőknek a hiánya észrevehető a romániai városokban.

Váradi ismerősök szerint nagy mértékű az elrománosodás, a fiatal magyarok román területre költöznek, románnal házasodnak össze, magyarul már senkivel nem beszélnek (nincs kivel), és a gyerekeik már románnak fogják vallani magukat. (Ez mondjuk várható is, Mo-on is elmagyarosodik mindenki. 40 éve még voltak mátrai szlovák falvak, ahol néhány öregasszony, aki ott élte le az életét, nem tudott magyarul. A fiatalabbak már kétnyelvűek voltak. Most meg az a helyzet, hogy az idősebbek kétnyelvűek, a fiatalok meg már legfeljebb alapszinten gagyognak szlovákul.)