A koronázás milyen egyéb jogokat ad, mint a trónöröklés? Koronázatlanul is teljes jogon király valaki?

II. József, a Kalapos király sem volt megkoronázva.

Gyakorlatilag ma már annyi, mint bármelyik államelnök. Annyi a jogköre. Persze országa és alkotmánya válogatja a részleteket.

Van, ahol 4-5 vente civileket választanak, van, ahol még él a több évszázados, évezredes tradíció, és öröklés útján működik, mint a monarchiákvban: svéd, holland, brit, dán..

A koronázás egy a sokból. Maga a korona egy nagy erővel bíró jelkép de önmagában kevés lásd a saját királyunkat akit megkoronáztak mégsem igazán lett király csak rövid időre.

Mig ha megvolt az összes többi ami kellett kivéve a korona akkor valaki lehetett hosszú ideig király, legalábbis első ember az ország élén.

Magyarországon a király a koronázással nyerné a hatalmát. Tehát az előző király halála és az új koronázása között interregnum lenne.

Nagy-Britanniában a trónörökös az előző király halálának pillanatában már trónra is lép. A koronázás a hagyományok része.

Nagy-Britanniában elég jól meghatározott, hogy ki a trónörökös, illetve az őt követők sorrendje is. Csak valami tömeges kihalás alkalmával lenne kérdés, hogy ki következik a sorban, vagy ha kétséges lenne a származás. A koronázás csak egy ceremoniális aktus, nem kell elsietnie III. Károlynak sem, ahogy II. Erzsébet is másfél évet várt rá.

Sok országban már nincs is koronázás, csak eskütétel vagy beiktatás van.

A magyar jogban viszont a koronázás az az aktus, amitől kezdve teljes értékű királynak számít az uralkodó. Ezért nem tekinthető teljes értékű királynak II. József - ezért kormányzott rendeletekkel -, uralkodásának első hat évében Hunyadi Mátyás sem, és ezért kellett háromszor is megkoronázni Károly Róbertet - az első kettő ugyanis nem a Szent Koronával volt, hiába szentelt meg egy koronát a pápa, az a magyar jog szerint semmit sem számított.

Ennek a birtoklása nagymértékben elősegítette hogy valaki király legyen.

A frigyladánál gralnal ilyenek csak elvileg voltak