Hogyan mukodik a Magyarorszagi orszaggyulesi valasztas?

[link]

[link]

┌─ A magyarországi lakcímmel rendelkező nagykorú magyar állampolgároknak két szavazati lehetőségük van.

1.) Választókerületenként eltérő személyeket tartalmazó listán szavazhatnak, adott személyre. (106 országgyűlési egyéni választókerület van az országban, átlagosan 75 ezer választásra jogosulttal.)

Lehetnek köztük olyanok, akik függetlenek (egy párt, pártszövetség sem jelölte őket, maguk döntöttek úgy, hogy indulnak), és lehetnek egy párt jelöltjei (pl. a Magyar Kétfarkú Kutya Párté), és lehetnek több párt közös jelöltjei (pl. a Fidesz és KDNP együttes jelöltjei, vagy a DK és a Jobbik és az LMP és a Momentum és az MSZP és a Párbeszéd együttes jelöltjei, vagy a Munkáspárt és az ISZOMM együttes jelöltjei).

Az került a szavazólapra, aki a választókerületben lakó szavazópolgároktól legalább 500 írásos ajánlást összegyűjtött.

Úgy adódott, hogy legkevesebb 4 és legfeljebb 11 egyéni jelöltből lehet választani az egyes választókerületekben.

Egy személyre adott szavazattal lehet érvényesen szavazni.

Amelyik jelölt a választókerületben a legtöbb szavazatot kapja az egyéni listán, megválasztott országgyűlési képviselő lesz. (Megbízást, sokat használt idegen szóval: mandátumot kap.)

2.) Azok a pártok, egyéni képviselőket együttesen jelölő pártszövetségek, akik legalább 71 induló (tehát egyéni listán szereplő) jelöltet tudtak állítani, akik legalább 14 megyére és a fővárosra oszlanak el, pártlistát állíthattak.

A pártlistán (pártszövetségi listán) nevek vannak felsorolva, és az elért eredménytől függ, hogy onnan jut-e be képviselő az országgyűlésbe, és ha igen, akkor mennyi, az elejétől számítva.

Ez a lista országos, azaz, választókerülettől függetlenül, mindenki ugyanolyan szavazólapot kap; nem úgy, mint az egyéni jelölt lista esetén.

Érvényesen egy pártra, pártszövetségre lehet szavazni. A szavazó a listán nem tud változtatni; nem húzhat ki nevet, nem írhat be nevet, nem jelölhet cserét. (Eleve csak a lista első 5 neve kerül a szavazólapra.)

Ahhoz, hogy bárki listáról mandátumot kapjon, az szükséges, hogy az országos pártlistás szavazólapokra adott szavaztok adott mértékét elérjék (bejutási küszöb). Egy párt esetén ez 5%, két együtt jelölő párt esetén 10%, három vagy több együtt jelölő párt esetén 15%.

Két dolog:

a.) magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár csak pártlistára szavazhat, egyéni listára értelemszerűen nem, hiszen az, lakcímhez kötődő.

b.) Nem mindenki szavaz pártlistára, van országos nemzetiségi lista is. Aki szavazóként nemzetiségiként regisztrált, ő pártlista helyett nemzetiségi listát kap, arra szavazhat. Nemzetiségi képviselő jóval kevesebb szavazattal juthat be az országgyűlésbe, kaphat mandátumot.

A 199 fős magyar országgyűlésben a 106 egyéni mandátumon kívül marad (199-106=) 93 képviselői hely. Ebből először a kellő szavazatot elérő nemzetiségi képviselő kap, nemzetiségi képviselők kapnak. (2018-ban volt az első választás, mikor nemzetiségi képviselő bejutott az országgyűlésbe; egy fő.)

Vagy a 93 helyet, vagy a maradékot, kétféle szavazatszám összege arányában osztják.

• A bejutási küszöböt elért pártok, pártszövetségek pártlistára kapott szavazatszáma az egyik összetevő.

• A másik összetevő a töredékszavazat.

És akkor itt adódik a válasz, hogy mi lesz az egyéni választókerület 2., 3., stb helyezettjével?

Személy szerint az, hogy úgy lesz képviselő, mint te, vagy én: sehogy. És nincs vigasz ág, vigaszdíj. Illetve, ha szerepel pártlistán, és olyan helyen, ami bejutó hely, akkor onnan bejuthat.

Ami a szavazatait illeti: azok úgynevezett töredékszavazatok lesznek.

A választókerületben legtöbb szavazatot kapott jelölt jelölő pártja, pártszövetsége, annyi töredékszavazatot kap, amennyi szavazat már felesleges a győzelméhez. Vagyis, ha 50 szavazattal kap többet, mint a második legtöbb szavazatot kapó, akkor 49 szavazat már felesleges, hiszen 1 szavazat többlettel ugyanúgy nyertes lett volna. Hogy ezek a szavazatok ne vesszenek kárba, hozzáadják a pártja, pártszövetsége pártlistás szavazataihoz.

A 2., 3., stb. helyezést elérteknek pedig az összes kapott szavazatát hozzáadják az őket jelölölő párt, pártszövetségek pártlistás szavazatihoz; ugyanazon elv alapján: ne vesszenek kárba.

Persze, kárba vesznek a töredékszavazatok, ha az független jelölté, vagy ha olyan párt vagy pártszövetség jelöltjéé, amelyek nem érték el a bejutási küszöböt.

Így a bejutási küszöböt elérő pártok, pártszövetségek összesített szavazatszámai alapján (pártlistára kapott+töredékszavazatok) arányosan osztják el a 93, vagy kevesebb helyet. Ha így egy párt, vagy pártlista 38 képviselő helyet kap, akkor a lista első 38 helyezettje lesz képviselő, kap mandátumot.

Aztán az országgyűlésben már az előzetesen megadott párt képviselője lesz, aki bejut, akárhány párt együttes jelöltje is volt. ─┘

┌─ Mint már írtam, a „határon túliak”, azaz, magyarországi lakcímmel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, levélben szavazhatnak; de csak pártlistára.

Egy fő szavazata ugyanannyit ér, mint a te vagy én pártlistára adott szavazatunk.

2018-ban semmit sem jelentett a szavazatuk; a szavazataikkal minden pártnak ugyanannyi képviselője lett, mint nélkülük lett volna.

2014-ben 1 többlet képviselői helyet jelentett a Fidesz-KDNP pártszövetség részére, egyben egy képviselői hely hátrányt az MSZP-Együtt- DK-PM-MLP pártszövetség számára; a többi pártot nem érintette. ─┘

┌─ Mikor nyerhet az ellenzék?

Gondolom, a kormánypártokkal szemben induló jelölteket állító 18 párt, vagy akár az országos listát állító 10 párt közül csak az összefogott 6 pártra gondolsz.

Az országgyűlés 199 képviselőből áll, szavazás esetén annak az akarata érvényesül, akinek legalább 100 képviselője van, hiszen ellene, teljeskörűen összefogva is, csak 99 tudnak szavazni. Ugyanígy, legalább 100 képviselő együtt szavazása kell a miniszterelnök (kormányfő) megválasztásához, aki aztán kormányt alakíthat.

Ha az ellenzéknek (az eleve összefogott hat pártnak, vagy ha rajtuk kívül és a Fidesz + KDNP képviselőin kívül bejut más, akkor vele összefogva) lesz legalább 100 képviselője (egyéni választókerületekből+pártlistáról), akkor „nyernek”, vagyis többségben lesznek. ─┘

[Elnézést kérek, ez már szubjektív lesz.

„Az osszefogas konkretan kozosen indit egt jeloltet korzetenket aki a legnagyobb eselyel nyerhet a fideszes ellen?”

Ez volt az elv; meghirdetett elve szerint ezt szolgálta az előválasztás, amelynél ma is olvasható, hogy bárki indulhat a demokratikus előválasztáson, és az előválasztáson győztest jelölik közösen a valódi választáson.

Aztán az összefogott pártok vezetői beleavatkoztak a szabad választásba: alkuk után nem engedték indulni saját pártjuk embereit, vagy engedték, aztán már amikor összegyűjtötte a szükséges ajánlást, mást jelöltek helyette stb. A „szabad választás” eredményeképp átlagosan minden tizedik választókerületben (a 106-ból 11-ben) csak egyetlen jelöltből lehetett „választani”; és lettek megkeseredett félreállítottak. Többen vannak, akik a kiszorítás miatt kiléptek a pártjukból, és vannak közülük, akik így is indulnak a választáson; szemben, a hatpárti „kedvezményezettel”. Szoros versenyben ez megbosszulhatja magát.

Szóval az elv volt, hogy az előválasztáson a választók által kiválasztott legjobb induljon a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben, de jól belekotortak.]

#3

Nem én írtam a korábbi válaszokat, de...

A nyertesnek van nyertes kompenzáció. Annyi töredék szavazatot kap, amennyivel a 2. helyezett előtt végzett, vagyis ha a fidesz nagyon nyer egy körzetet, akkor sok töredék szavazata lesz onnan.

✎ Listas szavazatbol mennyi kell hogy mandatumot szerezhessen egy politikus es melyiket kuldik a parlamentbe?

Ezt lehetetlen előre megállapítani. Leginkább azért, mert a töredékszavazatok erősen befolyásolók; a pártlistás szavazatokat és a töredékszavazatokat összeadják. És ezeknek az összegeknek az arányában osztják el a 93, vagy nemzetiségi képviselő(k) bejutása esetén kevesebb helyet.

Amelyik párt, pártszövetség a pártlistájára kapott szavazatok aránya alapján eléri a bejutási küszöböt, annál összeadják a pártlistás és töredékszavazatokat: így mindegyiknél képződik egy összeg darabszám. Ha mindegyiknek ezt az összeg darabszámát összeadják, akkor lesz egy totál összeg.

Például, ha közülük valamelyik párt, vagy pártszövetség szavazatösszege a totálösszeg 25%-a, akkor a 93, vagy 92, vagy 91 stb. képviselői hely (attól függően, hogy bejutott-e nemzetiségi képviselő, és ha igen akkor mennyi), 25%-át kapják. Pl. 92 kiosztható hely esetén (92*25/100=) 23 helyet. Így a pártlistájukról az első 23 fő kap mandátumot.

Hogy a töredékszavazatok miatt mennyire nem lehet a 3-as kommentedre válaszolni, példa a 2018-as választás.

A DK 308161 pártlistás szavazatot kapott, a 92 helyből 6 helyet kapott (vagyis a pártlistájuk első 6 helyezettje lett képviselő). Azt jelenti, hogy (308161/6=) 51360,17 pártlistás szavazatonként kaptak 1 képviselői helyet.

Szavazatszám és számítás közlése nélkül a FIDESZ-KDNP pártszövetség 67251,21; a JOBBIK 43712,24; az LMP 57775,57; az MSZP-PÁRBESZÉD pártszövetség 56891,75 pártlistás szavazatonként kapott 1 listás helyet.

(Persze, mivel a helyosztáshoz figyelembe vett pártlistás+töredék szavazat összegnek köze nem volt a pártlistás szavazatokhoz. Pl. a JOBBIK töredékszavazatszáma a pártlistás szavazatszámuk 115,14%-a volt, a DK esetén a 94,36%-a, míg a FIDESZ-KDNP esetén a 43,14%-a volt.)

Más, de azt sem lehet megmondani, hogy egyéni szavazatból mennyi kell a képviselővé váláshoz.

2018-ban volt, ahol legalább 30695 szavazat kellett a győzelemhez, mert a 2. helyezett 30694 szavazatot kapott (Pest megye 02 OEVK), és volt, ahol 8204 szavazat is elég lett volna a győzelemhez, mert a 2. helyezett 8203 szavazatot kapott (Bács-Kiskun megye 06 OEVK).