Akik annyira aggódnak a szólásszabadság és az állítólagos "pc terror" miatt, miért nem mennek Észak-Koreába vagy hasonló diktatórikus országokba és ott harcolnák ki ezt?

Sajnos fordítva ülsz a lovon: diktatúra az a rendszer, ahol központilag előírják, hogy mit gondolhatsz vagy mondhatsz. Te ezt akarod, hát éppenhogy neked való Észak-Korea.

A másokat megbántó bunkóság kezelése nem jogi kérdés, hanem kulturális. Nem az állambácsi felé kell picsogni, hogy védjen meg a cúna-rossz bunkóktól, hanem ki kell állni magadért.

Ráadásul a gondolkdás és a véleménynyilvánítás elfojtása épp a fejlődést öli meg: ha udvariasan kussolunk, és szőnyeg alá söpörjük a valóságot, akkor cseszhetjük a kultúránkat.

Mondok egy konkrét példát: a napokban volt botrány Baltimore-ban, hogy egy helyi felsőbb iskola tanulóinak 77%-a kb. alsó tagozatos szinten olvas és számol, mert a pozitív diszkrimináció jegyében nem buktatnak, az átlag alatti szinthez vannak igazítva a követelmények. Csak mert a szigorú iskola a fehér felsőbbrendűség melegágya, és a buktatás rasszista. Lehet így csinálni, de ha még sokáig udvariasan félrenéznek, akkor húsz év múlva senki nem tud megtervezni és felépíteni egy kalyibát sem, vagy elvezetni egy buszt. Ami a szemünk előtt zajlik, az hihetetlenül káros, és a romlásba visz.

Én multizom külföldön. 10 év alatt megfordultam jópár olyan cégnél, akik akár a honi hirekeben is szerepelnek, nap, mint nap. Igy van jópár tapasztalatom erről a világról, de van egy ALL TIME STORY-m.

Az egyik melóhelyen, volt egy meleg főnök, aki ugyan nem verte ezt nagy dobra, mindenki tudta róla, hogy az, de ez nem is volt probléma. Aztán jött egy cicababa csaj, aki mindent szeretett, csak dolgozni nem. Kb mindenki panaszkodott rá, hogy játsza a tündi-bündit, de nem csinál semmit. A meleg főni, egy idő után ezt észrevette és rászált, mondta is qvára nem fair, hogy a többiek ugyanannyi pénzt kapnak, mint ő, viszont nekik doglozni is kell. No, az lett a vége, hogy a csaj felnyomta a meleg főnököt a HR-nél, hogy szexuálisan zaklatja, elöször mindenki a hasát fogta ezen, de a HR annyira komolyan vette, hogy fél év huza-vona után mindkettőt kirúgták a meleg főnökkel együtt, aki csak a munkáját végezte. Én ott kaptam agyfszt ettől az egésztől. De volt olyan story is -ezt már csak utólag hallottam-, hogy az egyik cégnél volt egy nyiltan meleg manager, akit mindenki csak meleg manager-nek hivtak. Aztán egy hétvégén az egyik kolléga látta ezt a meleg maneger-t egy másik városban egy nővel kézenfogva, és két gyerekkel, akik láthatóan hozzájuk tartoztak.

"Az, hogy előírnák másoknak, hogy ne legyél rohadék a másikkal az nem vezet diktatúrához, csak megtanulod tisztelni a másikat és együttérezni vele."

Minden előírás egyfajta szabadságkorlátozás. De csak azokat érdemes eltűrni, amik uniformizálhatóak, definiálhatóak és közösségi érdeket szolgálnak: pl. a polgári- és bünetőtörvények, a kresz stb. ilyenek.

Az egyéni érzékenység

kezelése nem közérdek. Nem is konkretizálható, hiszen érzelmekről és benyomásokról van szó. És éppúgy nem is uniformizálható, mert mindenki ingerküszöbe és érzékenysége napról-napra más és más.

Engem pl. nyugodtan nevezhetsz dagadt, vén f@sznak, csak kiröhöglek, míg más meg összeomlik. Megint más meg erőre kap tőle, és edzeni megy. Nincsenek általánosítható, joggá alakítható mértékek ebben.

Ez az egész egy butuska, ateista-progresszivista valláspótlék. Sok ezer éven át a vallások és filozófiák elég jól kijelölték a kereteket, hogy kb. hogyan bánjunk egymással, és hogyan viseljük el egymást. Ezek egész fenntartható társadalmakhoz, erkölcsi normákhoz, kulturális rendszerekhez vezettek. Ezeket a kereteket és kapaszkodókat a vallásokkal együtt sikerült kidobni a gondolkodásunkból, és most megy a nyígás, hogy valami nálunk nagyobb hatalom üssön oda, ha megbántják a kis lelkünket. Állam vagy facebook, ezügyben egyremegy, csak jól büntesse meg, aki szerintünk "rossz". Hát ez gyerekes.