Miért csinálnak politikát az időskorúak életéből?

Semmi rosszat, bántót nem kell (azaz kötelező) gondolni, tenni, mondani, de vannak emberek, akik késztetést éreznek rá.

A politikusok pedig kihasználják; amíg az egyes hivatásbeli-, szakmai-, világnézeti-, nemi- kor- politikai csoportok szembeállíthatók (mikor melyik melyikkel: van választék), megteszik; így ők határozzák meg, irányítják a véleményeket, a céljaiknak megfelelően, vagy éppen figyelemelterelésül.

Ezt teszi a média is. Ha a fiatalok ellen akarnak hangolni, akkor olyan akár kép-, akár hangfelvételekkel illusztrálják, amin elborzad az emberek többsége. Ha az idősek ellen, akkor közülük mutatnak megbotránkoztatóan viselkedőket. Ha a falusiak ellen, akkor ott találnak egy eszement embert. (Például, Varga Judit miniszterasszony egy szép nő, de az ellenzéki médiában olyan képeket közölnek róla, mintha ő lenne a női Quasimodo, alig lehet ráismerni.)

Így aztán olyan általánosító vélemények alakulnak ki, hogy a fiatalok felelőtlenek, az idősek buggyantak, hogy egy városi kutya különb, mint egy falusi ember stb. Elképesztő meggyőződéses általánosító állításokat olvasok itt is, a Gy.k.-n.