Ez mi, hogy kinyitnak a helyek, de csak oltási kártyával lehet bemenni? Nem pont arról volt szó, hogy nem lehet megkülönböztetni a beoltott és a nem beoltott embereket?

Hogyhogy mi? Elővigyázatos kezdése a nyitásnak.

Azt nem lehet megtenni hogy mindent szimplán kinyitnak, de már azzal is jól járnak a vendéglátósok, a gazdaság, az emberek is, ha legalább azok már bemehetnek, akik az oltás miatt kevésbé veszélyesek fertőzés szempontjából.

" Nem pont arról volt szó, hogy nem lehet megkülönböztetni a beoltott és a nem beoltott embereket?"

Szégyelld magad, már megint a GYK-s idióták légbőlkapott baromságaira hallgattál!

Nem, nem pont arról volt szó.

[link]

[link]

Kérdező

Ha nem lehetne megkülönböztetni az oltott és nem oltott embereket akkor mi a fészkes fenének adnák ki a védettségi igazolványt? Poénból?

Mikor beszélhetünk diszkriminációról?

Az Indexnek nyilatkozó Jóri András ügyvéd, volt adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy diszkriminációról jogilag akkor beszélhetünk, ha az erről szóló törvény szerinti védett tulajdonság alapján történik a megkülönböztetés (nem, nemzetiségi hovatartozás, bőrszín, politikai vélemény, családi állapot stb.).

Ezeket a törvény pontosan felsorolja, ebben a felsorolásban szerepel az »egyéb helyzet« is. Ez utóbbit a vonatkozó bírói gyakorlat szerint megszorítóan kell értelmezni, a joggyakorlat szerint ilyen például a sajátos nevelési igény vagy a hajléktalanság

– fejtette ki Jóri András.

A már megszűnt Egyenlő Bánásmód Hatóság azt is kimondta:

„A diszkriminációval szembeni jogvédelem lényegét az egyéb helyzet esetében is az adja, hogy a védett tulajdonsággal rendelkező panaszos elsődlegesen nem saját magatartása, hanem egy adott csoporthoz való tartozása miatt szenved hátrányt.”

Jóri András szerint, mivel a koronavírus elleni védőoltás kérése szabad döntés, ezen a ponton már az is kérdéses, lehet-e védett tulajdonság az oltottság.

Ám még ha az oltottságot »egyéb helyzetként« értelmeznénk is, a diszkrimináció akkor is csak abban az esetben valósulhat meg, ha a különbségtétel észszerűtlen. Itt lényeges, hogy azon »egyes korlátozó intézkedések« tartalma pontosan mi, amik alól az oltási igazolvány felmentést ad majd

– mutatott rá.

Ha ezek a felmentések észszerűek, vagyis az oltottak (például a betegségen igazoltan átesett személyek) és a nem oltottak közötti megkülönböztetés igazolható, akkor nem lehet diszkriminációról beszélni.

A volt adatvédelmi biztos álláspontja szerint a védettségi igazolvány – noha annak bevezetése következtében valóban eltérő helyzetbe kerülnek majd az oltott és nem oltott állampolgárok – nem szükségszerűen vezet hátrányos megkülönböztetéshez.

Ennek oka, hogy a csoporthoz tartozás adott esetben választás kérdése, a csoportok közötti különbségtétel – az egyes intézkedések alóli mentesítés – pedig várhatóan észszerű lesz

Más oldalról közelítsd meg ezt a kérdést! Az egyik, hogy még mindig sok a fertőzött, leterheltek a kórházak és naponta kétszáznál is többen halnak meg, ezért nem lehet sok embert összezsúfolni, főleg nem zárt térben. A mások oldalon ott vannak azok az ágazatok, amik hónapok óta vegetálnak, részben vagy teljesen bevétel nélkül maradtak, felélték a tartalékaikat, így muszáj ezeket az ágazatokat is újraindítani. Már van/lesz annyi beoltott, hogy velük újraindíthatók ezek a szektorok. Egyenlőre csak védettekkel szabad ezt megtenni, mert így kerülhető el az újabb tömeges megbetegedés.

Nyáron már alacsony lesz a megbetegedések száma, és mindenkinek elérhető lesz minden szolgáltatás, mindenki mehet mindenhova védettségi igazolvány nélkül is. Ez csak egy átmeneti időszak.