Mik a globalizáció hatásai a mindennapi életünkre?

!!!!!!!!!! S O R O S !!!!!!!!!!!

+ a szemét lipsy média elnyom minket nemzethy hazaffyakat!!!!!

A legjelentősebb a kereskedelem. Mivel a piac globalizálódott, te éppen úgy hozzá tudsz jutni egy brazil marhahúshoz, lengyel tojáshoz, kínai fakanálhoz vagy kanadai szárazbabhoz, mint a saját területed ugyanilyen termékeihez. Ez azzal jár, hogy hatalmas távolságokról történik ezek szállítása, a világ teljesen más pontján állítják elő mint ahol felhasználják. A szállítás üzemanyagfogyasztást, környezetterhelést jelent, a távoli előállítás pedig a szabályok kijátszását. Akár a környezetvédelemre, akár az egészségünket védő szabályokra, de akár a munkavégzés biztonságára vagy az adózásra tekintettel.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az ilyen áruforgalom nem a kis cégeknek kedvez, hanem a nagyvállalatoknak. A gazdasági erő egyre kevesebb tulajdonos kezében összpontosul. Ha kevés a tulajdonos akkor csökken a verseny és eltűnnek a különbözőségek. Mindegy hogy hol akarsz vásárolni, ugyanazt fogod megkapni a boltokban. A százezer féle tésztából vásárolhatsz majd mindenhol ugyanabból a 2-3 cég által gyártottból más feliratozással, mert ha már egy cég, akkor egy kínálat szerte a világon.

Ez pedig azzal jár hogy a kicsik elbuknak, a nagyok meg uralják a piacokat - ezzel meghatározzák ők helyetted hogy mit vehetsz meg, milyen összetételben, minőségben és milyen áron. Ha nincs a kínálatban csak a nagy cégek terméke akkor nincs konkurencia, nincs árverseny sem és a minőség is egyforma lesz. Mivel ők nagy tételben forgalmaznak, nekik elég lesz kisebb ár is, így is hatalmas haszonnal tudnak dolgozni.

Gondolj bele hogy mégis hogyan lehet olcsóbb egy csomag szárazbabot Kanadából vagy Kínából ide elhozni és eladni, mint itt megtermelni 50 km-rel arrébb? Mert olcsóbb, hiszen ha bemész a boltba akkor ebből a kettőből választhatsz, magyar szárazbabot egy rakat élelmiszerboltban már nem is találni.

A globalizáció a vagyon, a tulajdon és a pénz központosulását jelenti, az emberek egyformává válását. Nem lesz különbség aközött hogy valaki az USA-ban él, Japánban vagy éppen Finnországban. Ugyanazt kapja a médiában, ugyanazt veheti meg a boltokban. Mindezt olyan áron, hogy éppen ezzel tesszük tönkre a környezetünket, mert nekem is ugyanaz az avokádós szendvics kell, meg ugyanazt a mogyoróvajat szeretném elérni a boltban, ugyanolyan divatruhákat akarok megvenni és ugyanolyan mobillal akarok telefonálni. Ahelyett hogy mi itt legalább abból a saját magunk által megtermelt dolgokat fogyasztanánk, amiből van itt is bőven. Mert avokádót vagy mobiltelefont tényleg nem lehet minden országban termelni, na de hozzánk nem kellene kínai ruhákat behozni vagy éppen ide marhahúst exportálni.

Az embereknek sikerrel adja be a globális média, hogy ez lesz a jó világ és ezt kell szeretni, miközben a saját életüket teszik tönkre azzal hogy a globalizációt minden formában feltétel nélkül hagyják megvalósulni.

A tudásnak, az információnak a globalizációja kellene menjen a termelés lokalizációjával. Akkor kevesebb környezeti kárral és több helyi munkahellyel élhetnénk jobb életet.

Olcsóbb termékek, melyben a világ minden tájékáról vannak alkatrészek.

Globális eszmeáramlás: a mucsaröcsögei Pista bácsi is neki áll Facebookon vitatkozni az amerikai négerek helyzetéről és az lmbtq+ról anélkül hogy lenne tapasztalata első kézből.

Hát, így covid idején mivel is kezdeném?

Nő a feszkó, a kölcsönös függés, meg tán egy olyan nagy változás, amiben a nemzeti államok helyett a nagyvállalatok veszik át a világ menedzselését.

Ahogy Marx megírta, nő az elidegenedés,egyre több ember látja egyre kevésbé, mi folyik itt. Pár tízerer amaerika ingatlanbróket ostoba babonája miatt (hogy az ingatlan ára csak emelkedni tud), kitört a pénzválság (2007), és a kövi évben éhenhalt több tízezer ember Pakisztánban, Bangla Deshben, stb, mert a pénzvilág az olaj, rizs, citrusfélék piacába tolta át a spakulációs pénzt.

szintén Marx nyomán nő a kizsákmányolás foka, ezt itthon nem is kell magyarázni, de -aranyban mérve- az USA munkás se keres csak 20%-kal többet, mint 100 éve.

Sokféle dolgok ezek.