"A rasszizmus tanult" Igaz-e, ha igen, mily módon?
A sokak által kedvelt és idézett szólamot biztos mind ismerjük: "A gyerek színvakon születik/szüleitől/interneten tanulja". Szerintem is nagyrészben tanult.
Azonban mi van, ha másik szögből közelítjük meg? Nem akarok "libernyákozni", de eddig sosem láttam választ vagy cáfolatot arra a feltevésre, hogy a fajgyűlöletet az ember a saját kárán tanulja, nem pedig azért, mert az anyja azt mondja neki, hogy a(z) X-k büdösek/lopnak/csalnak. Jogos-e az elővigyázatosság, vagy mindig gyámoltalannak és naivnak kell lennie az embernek?
Melyik oldalról nézitek a dolgot? Kifejtenétek, miért?
Lehetőleg saját kútfőből merítsetek!
Ha kilencszer megharap a kutya, akkor tizedikre nem biztos, hogy nyújtogatod neki a kezedet. Az itthon "rasszizmusként" emlegetett elővigyázatosság is így alakul ki az emberekben. Csak ezt olyan ember nem érti meg, aki max filmben látott c-t, mert az ő környékén nincsenek. Én nagyon elővigyázatos vagyok velük, mert volt már, hogy kiraboltak, rám akartak támadni, vagy kötekedtek a semmiért. De egyébként legtöbbször gyorsan le lehet vágni a szándékukat. Ismerek egy pár rendes embert is a cigányok közt, és ők jobban utálják az ilyeneket, mint a fehérek.
Az ilyen semmire is rasszistázókat meg befizetném mondjuk a győri Sziget városrészbe egy hétre, még csak nem is egy borsodi faluba, és lehet megváltozna a gondolkodásuk.
A rasszizmus egyes csoportokkal szemben a tapasztalatok miatt alakult ki.
A tapasztalat alapozza az életünket.Például, ha az a tapasztalat,hogy X típusú borotva húzza a bőrödet és több ember ezt tapasztalta, akkor kevesen fogják csak azt venni.
Bár nem én írtam, de egy másik válaszoló írását ementettem. Bemásolom.
Ott a kérdés az volt, hogy miért "hazudják", hogy Magyarországon van rasszizmus.
"
Rasszizmus:
"A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel." - Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88
A Rasszista ELŐÍTÉLET is rasszizmus!
Pár típus:
Averzív rasszizmus - "Az averzív („idegenkedő”) rasszizmusra az jellemző, hogy a rasszista személy nem akar rasszista lenni, de mégis idegenkedik a számára ismeretlen, vagy a köztudatban megbélyegzett csoportoktól." - J. F. Dovidio, S. L. Gaertner (2004) Aversive Racism. Advances is Experimental Social Psychology, Vol. 36.
Kulturális rasszizmus - "A modern rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni megkülönböztetést is. Példa: „a cigányok sokat lopnak”, „az arabok nőgyűlölők”, „az afrikaiak különösen agresszívek”, „a zsidók mindig hazudnak”. Étienne Balibar francia filozófus a rasszizmusnak ezt a formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen feltevéseknek lehet statisztikai alapjuk, azonban az általánosítás megbélyegzi a közösség negatív tulajdonsággal nem rendelkező tagjait is."
Rejtett rasszizmus - "Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt. Főleg akkor jelenik meg, ha a rasszizmus nyílt kifejezését már társadalmi vagy törvényi normák korlátozzák.
A rasszista személy azt állítja, hogy ő nem rasszista.
Állítja, hogy a jog előtti egyenlőséggel teljesen megszűnt mindenfajta rasszista megkülönböztetés (tehát nem vesz tudomást a megkülönböztetés egyéb, nem törvényi formáiról).
Ugyanakkor azt is tényként állítja, hogy a korábban elnyomott csoportok „túl rámenősek”, „túl hamar” akarnak ugyanolyan helyet kapni a társadalomban, mint a korábbi vezető réteg, tehát olyan helyet akarnak megszerezni, amit „nem érdemeltek ki”.
A rejtett rasszizmus révén a rasszista személy elkerülheti a rasszizmus látszatát, miközben véleményével és döntéseivel továbbra is fenntarthatja az elnyomott csoportok hátrányos helyzetét." - J. B. McConahay (1986) Modern racism, ambivalence, and the modern racism scale. In: J. Dovidio & S. Gaertner, Prejudice, discrimination, and racism. New York: Academic Press.
-----
Hogy tiszta legyen a dolog:
-Az általánosítás sokszor (bár nem minden esetben) rasszizmust hordoz magában, még ha nem is az a szándék!
-Az előítélet is rasszizmus, nem csak a kinyilvánított diszkrimináció!
-Nem csak az utálat, akadályozás, megküldönböztetést, de a "nem elfogadás" is rasszizmus!
"
Kontráznék. A rasszizmus nem tanult! Ellenkezőleg. Tanulatlan. Értelmes, tág látókörű ember mindig tudatosan rasszista, mert ebből rengeteget profitál. Tehát nála ez vagyonszerzési eszköz. A tanulatlan, környezetét nem értő ember lesz rasszista "tanulás" - tapasztalat útján. Érik kellemetlenségek. Akár sok, akár erős. Nézi a felszínt, de fogalma sincs, ez miért van. Nem konkrétan az az inzultus, hanem az inzultáló ember. Ez elég bonyolult. Lehet, hogy konkrétan ő már nem is változtatható meg. Vagy olyan módon, amire senki se hajlandó venni a fáradságot (nincs elég idő, elég hozzáértés, elég pénz a költségekre, és még számos akadály). Ezek a jelenségek nem "csak mert ilyenek ezek" miatt vannak, hanem évtizedek, gyakran évszázadok hibás cselekményeinek hozadéka. Csak nem szeretünk, nem tudunk ezekre visszagondolni. És a megváltoztatás nem csettintésre megy, hanem rengeteg munkával, erőfeszítéssel, pénzzel, idővel. Csak kényelmesebb rasszistának lenni.
Még egyszer: nagyon okos ember tudatosan rasszista, mert ez nagy pénzt hoz számára. A többi nem az, semmiféel tapasztalt után se. A nagyon buta ember könnyen lesz rasszista, ha sok ilyen kényelmetlen és kellemetlen dolgot lát. Akinek ez se szükséges, elég ha mondják neki, az pedig különösen egyszerű gondolkodású, nagyon tanulatlan ember.
a xenofobia (mas csoportokkal szembeni idegenkedes, a sajat csoportod elonyben reszesitese ), termeszetes, velunk szuletett folyamat, a tulelest szolgalta anno a szavannakon.
a rasszizmus (a masik csoport, itt nepcsoport gyulolete) ennek a szelsoseges, tanult fajtaja.
az hogy a rasszizmus tanult dolog, azt jelenti, hogy nem gyulolsz szuletesedtol fogva mas nepcsoportokat, borszinueket, csak ha ezt valahol hallod. lehet hogy idegenkedsz toluk, esetleg elkerulod oket (ugyan ugy ahogy nem ulsz be az ellenfel szektoraba egy focimeccsen), de ennyiben ki is merul a hozzajuk fuzodo viszonyod, nem fogsz mast inzultalni, megtamadni, mocskolni a szarmazasa miatt.
Örülök, hogy a rasszizmusról írottakat elősorban a rasszisták erősítették meg. Annak nem örülök, hogy ennyien vannak. Pontosabban, ők mindent elutasítanak, ami más és nem értik. Ez világos, egyszerű emberek utálják, hogy annyi mindent nem értenek a környezetükben, és ez frusztrálttá teszi őket.
A rasszizmus azért egyszerű emberek sajátja, mert ők a környezeti kihívásokra sem tudnak gyakran jó választ adni. Utóbb mindig kiderül, hogy külföldön, itthon cigányok lakta vidékeken gyakran konfliktusba kerülő emberek nem értik környezetüket. Értelmes emberek sokkal kevesebb konfliktust szenvednek el. Ez a réteg azt sem érti, hogy nem az anomáliák általuk mondott mennyiségét és nagyságát vonjuk kétségbe, hanem azt állítjuk, hogy ennek mélyebben gyökerező és nem etnikai oka van. Számos konkrét tapasztalatom van, hogy általuk katasztrofálisnak tekintett vidékeken (akár Nyírség, Miskolc környéke vagy Józsefváros) nem kerültem konfliktusba. Nem azt mondom, hogy nem volt kísérlet. Azt mondom, nem fajult sehová, sőt, ha gyanakvással is, de elfogadtak. Pusztán ennyi volt a célom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!