Szerintetek érdemes még-e erre a világra gyereket szülni?

Kedves 19-es!

“Aztán majd rádöbbensz amikor öreg lettél és már késő, hogy az egész sz@rt sem ért, mert meg kell fizetned mindenkit azért hogy gondoskodjanak rólad.”

Ezek szerinte te azért vállaltad a gyerekeidet, hogy gondoskodjanak rólad, saját életüket is feladva akár, mert te elvárod, és mert az ingyen van és nem kell érte fizetni. Ha leesel a lábadról és ne adja az ég 0-24 ápolásra szorulsz, akkor ezt te majd a gyerekeidtől fogod elvárni, családját-munkáját-életét eldobva.

Ez önzőség. A gyereket nem ezért kell vállalni, hanem önmagáért.

Ismerek nem egy olyan szülőpárt, akiknek egyik gyereke sem él az országban, szét vannak szóródva a világban. Nekik van gyerekük, többis, de mégis azt gondolom, hogy nem látogatnák őket minden nap a kórházban, ha betegek lennének. Ugyanúgy egyedül élik időskorukat, mintha nem lenne gyerekük, esetleg évi 1-2-szer haza látogatnak.

Olyat is ismerek, akinek sajnos meghalt a gyereke még fiatalon, neki se lesz ingyen ápolója.

Olyat is ismerek, akinek 3 gyereke van, de még a telefont sem emeli egyik se a szülőjére.

Ezekkel csak azt akartam mondani, hogy a gyerek vállalása sem garancia arra, hogy öregségedre a reklámok cukormázas idilli csalàdi élete vár majd rád, ahol is az unokák tülekednek a nagyszülők körül és szeretettel van tele a ház.

Persze akinek ez megadatik, az iszonyat szerencsés.

De garancia semmire nincs az életben!

#22 Nagyon hülye vagy ám, remélem érzed. Neked nem is kell gyerek, ne rontsuk egy gyereknek sem vele az életét!

Majd rájössz mekkora baromságot csináltál. Vagy nem. Nekem mindegy, a te életed, te szúrod el.

22-es, igazán felnőtt érvelés az, hogy lehülyézel. Gondolom ha már nincs ész érv, akkor csak ez marad.

“Majd rájössz mekkora baromságot csináltál. Vagy nem. Nekem mindegy, a te életed, te szúrod el.”

Nem úgy tűnik, hogy neked mindegy lenne, annyi indulat van a válaszodban. Én csak azt nem értem, hogy másoknak, pl. neked miért fáj az, ha én vagy akárki nem vállal gyereket? Neked ezzel mit ártok, hogy rögtön ilyen ellenségesség áradjon felém?

#24 Nincs indulat a válaszomban, azt te hallucinálod oda. Sajnálat van, mert én - veled ellentétben, mivel nekem már vannak gyerekeim - tudom, hogy mit veszítesz.

Abszolút nem érdekel hogy akarsz-e gyereket vagy sem, a magánügyed. A baj azzal van hogy másoknak is be akarod magyarázni hogy ez a helyes, így kellene mindenkinek és az téved aki meg szeretne is gyereket, mert ez baromság. Nem akarsz, hát nem lesz, jobb is így mindenkinek. Csak ne propagáld, mert az bizony már nem magánügy. Egy társadalomban élünk és ezzel az én gyerekeim jövőjét is veszélyezteted.

Jajj dehogy nincs indulat! Az egész írásodból süt a dühös megvetés.

Kiírt valaki egy kérdést, gondolom azért mert kiváncsi volt a véleményekre, amik annyi félék, ahányan válszolunk. Nekem ugyanolyan jogom van elmondani a véleményem, mint neked. Senkinek nem akartam semmit bemagyarázni, ezt csak te “hallucinálod oda”. Egy szóval nem buzdítottam senkit arra, hogy ne vállaljon gyereket, csak szimplán leírtam, mi miért döntöttünk úgy, hogy nem vállalunk.

Az meg hogy én veszélyeztetem a te gyereked jövőjét, ez egy hatalmas LOL. Ez már nevetséges.

#26 "Az egész írásodból süt a dühös megvetés."

Ne próbáld meg helyettem eldönteni hogy én mit érzek! nem érted, nem látod át mit jelent társadalomban élni, mennyire nem mindegy hogy az egyének milyen döntéseket hoznak, mert az bizony kihat a másikra is - ezt látom. Talán ezzel kellene inkább foglalkoznod.

Dehogy nem tudom, mit jelent társadalomban élni! Azt, hogy én csak rakok a közösbe, sokan pedig csak kivesznek belőle, de majd ha én leszek idős, akkor én majd gondoskodjak magamról. Ezt is fogom tenni egyèbkènt, mert nincs más út. De én ezt a terhet nem a jövendőbeli gyerekemre szándékozom tenni, hanem megteremtem magamnak. De ezt csak úgy tudom megtenni, ha nem vállalok gyereket. Nem élünk nagy lábon, félek a gyereknek se tudnánk mindent megadni, magunknak próbálunk takarékoskodni idős korunkra.

Neked pedig azzal kellene foglalkoznod, hogy mennyire kàros példát mutatsz a gyerekeidnek azzal, hogy ha valaki más véleményen van mint te, akkor habzó szájjal lehülyézed. Tanulj meg intelligensen kommunikálni, a vitakultúra egy intelligens ember ismertetője.

#28 Aha. Szóval én rossz példát mutatok a gyerekeimnek azzal hogy lehülyézem azt aki hülye. Téged kellene hogy példának tekintsenek aki kijelenti hogy nem is jó a gyerekvállalás, meg se szülessenek a gyerekek. Hmmm...

Van egy "aprócska" bibi ebben az elméletben. Az, hogy a példamutatás a példával kezdődik és azzal hogy legyen kinek mutatni, azzal folytatódik. A gyerekeim azt látják hogy itt vannak a nagyszüleik, akik mindent megtettek értünk, a gyerekeikért életük fénykorába és most nem is kell elvárniuk azt hogy mi gondoskodjunk róluk amikor már idősek és szükségük van rá, mert ez nekünk éppen olyan természetes dolog.

És bizony ha valaki hülyeséget beszél, akkor azt ki kell mondani hogy hülyeség. Akkor is ha ezen besértődsz, mert ez nem változtat azon, hogy hülyeséget beszélsz. Remélem megtanítottam már elég jól a gyerekeimnek hogy legyenek őszinték, ne hajoljanak meg mások véleménye előtt csak hogy nehogy megbántsák vele valamilyen érzékenységüket ha az a vélemény téves, rosszindulatú vagy éppen hülyeség.

“ Téged kellene hogy példának tekintsenek aki kijelenti hogy nem is jó a gyerekvállalás, meg se szülessenek a gyerekek.”

Veled nincs mire menni, reménytelen eset vagy.

Én sehol egy szóval nem írtam, hogy ne szülessenek gyerekek, nem buzdítottam erre senkit, csak leírtam, mi így döntöttünk, mert nem vagyunk biztosak abban, hogy anyagilag beleférne.

De te csak fújod ezt egyfolytában, és támadsz, és vádaskodsz és lehülyézel megint. Itt aki rosszindulatú, az te vagy, de te nagyon. És ahogy kommunikálsz, az is agresszív és a másikat sértegető stílus. Persze értem, te aztán egyenesen, gorombán megmondod a véleményed, és lekezeled a másikat, mert te mekkora ász vagy, neked jogod van hozzá, és csak a te álláspontodnak van létjogosultsága, de a másik ember ezt ne merèszelje.

Én nem fogok lealacsonyodni hozzád erre a stílusra, amit itt te képviselsz. Részemről befejeztem a beszélgetést.