Kezdőoldal » Politika » Egyéb kérdések » Mi van ezzel a gyöngyöspatai...

Mi van ezzel a gyöngyöspatai üggyel? Mennyire ismeritek az ottani valós körülményeket?

Figyelt kérdés

2020. jan. 17. 17:25
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:

Ez egy "próbaper". A "hétpróbás ügyvédek" máshol is ki fogják használni, hogy a magyarok igyekeznek nem cigány osztályba íratni a gyermeeiket. Így kialakul a "szegregáció". Ennek nem lesz vége.

Olyan gyermekek közzé én sem járatnám a gyermekeimet, akiknél még testvérek között is az a "játék", hogy a kisebbiket rugdossuk.


Szerintem csak a #9-es ben leírt megoldás lenne használható.Érdekes, hogy ez utóbbit egy másik kérdésben is leírtam, s ott letíltottak. Nem értem miért.

2020. jan. 22. 13:48
 12/13 anonim ***** válasza:
100%

[link]


" A Debreceni Ítélőtábla csaknem százmillió forintos kártérítést ítélt meg 62 gyöngyöspatai fiatalnak, akiket 2004 és 2011 között állítólag „szegregáltak” a helyi általános iskolában. Kedvenc mondatom a verdiktből:


Az iskola a tanulási motiváció hiányáért is felel..


Ezek szerint arról is az iskola, sőt a társadalom meg az egész ország tehet, ha a gyerek lusta disznó, és nem akar tanulni, csak balhézni. Meg nyilván arról is, amikor a gyerek anyja fojtogatja a tanárnőt, és ugyanez az anya most egy rakás pénzt kap majd, ahelyett, hogy ő fizetne kártérítést az általa fojtogatott pedagógusnak.


Hogy mi a szegregáció abban, hogy a rosszul tanuló, gyenge képességű, viszont zömében agresszív, kezelhetetlen gyerekeket külön osztályokba tették? Jó kérdés. Ráadásul a szelektálás nem származás, hanem képességek alapján történt: nem cigány gyerekek is kerültek a gyengébb osztályokba, mint ahogy cigányok is a haladó osztályokba. A bíróságot ez nem hatotta meg. Az ítélet szerint szegregáció, hogy a cigány gyerekek állítólag nem mehettek föl az első emeletre. Már csak azt kéne tudni, hogy ha nem ott volt az osztálytermük, miért akartak volna fölmenni? Csak nem verekedni? Köríves fejrúgásokat gyakorolni? Az ítélet azt is sérelmezte, hogy hetedik-nyolcadikban negyedikes tankönyvből tanították a „szegregáltakat”. A korabeli híreket, riportokat olvasva erre pofonegyszerű a válasz: kész csoda, hogy a negyedikes szintig el lehetett velük jutni! Nem tanultak, és nem is hagyták magukat taníttatni. És ha egybezárják őket a jól tanulókkal, a jók is lemaradtak volna.


Ha a Debreceni Ítélőtábla vagy a Kúria bírái olyan okos, ügyes, kemény legények (leányok), húzzanak le Gyöngyöspatára, és vegyenek kezelésbe egy ilyen osztályt! Aztán megnézzük, hogy haladnak a tananyaggal. Ha nem elég gyorsan, nem kapnak fizetést. Egyébként erről a történetről is ordít, hogy a magyar bírák egy részének nem a jogszolgáltatásban, hanem a bányászatban kéne elhelyezkednie."

2020. jan. 22. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 A kérdező kommentje:

#12


Nagyonjó, tanulságos cikk.

2020. jan. 23. 10:27
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!