Miért 4 évente vannak mindenhol a választások?

Amikor elkezdődtek a szavazással kialakuló parlamentek, akkor egymásról vettek példákat azok megalakításához, a szabályokhoz. A 4 évenkénti ciklus tűnt olyannak amivel már tud dolgozni egy megválasztott kormányzat, de még el tudják viselni azok is akik szerint nem jók.

Az első év a választás éve, a második és a harmadik év az amiről teljességgel dönthetnek, majd a negyedik megint a választási kampányról szól.

Minden beruházásnak legalább 2-3 évre szüksége van, hogy a tervektől elkezdjen megvalósulni - ezért minimum 4 év kell. Hosszabb ciklusokat meg nem volt érdemes sehol választani, hiszen így is világritkaságnak számít Magyarország azzal, hogy eddig minden kormánya kitöltötte a teljes ciklusát. Sokkal gyakoribb, hogy már a 4 év vége előtt megbuktatnak kormányokat és előre hozott választások vannak.

Nagyon nem vagy képben, szerintem tanulmányozd egy kicsit a politikát, a demokrácia rendszereit, szervezeteit.

Ami itt és Európa többi országában is működik, az KÉPVISELETI demokrácia. Ez azt jelenti, hogy nem cserépszavazással döntünk minden kérdésről mindannyian, hanem egyszer van egy szavazás - a választás - amivel azt döntöd el, hogy kinek adod át a szavazati jogodat, kit bízol meg azzal, hogy képviseljen téged, az érdekeidet. Ő lesz a parlamenti képviselő és utána mindenben ő dönt - a te nevedben, a te szavazatod által erre felruházva.

Vagyis bármilyen döntést hoz ez a parlament utána, azt te hoztad meg - a képviselőd által.

A parlamentáris demokrácia lényege, hogy a döntések többségi döntések. Vagyis az a törvény lesz amelyikre a képviselők megfelelő számban szavaztak. Akár feles, akár kétharmados, akár négyötödös az előírt többség.

Nem azért vannak kormányok, merta kormány irányítja a parlamentet, hanem mert a parlament nem tudja végezni az állam napi irányítási feladatait - arra kell az államigazgatás teljes rendszere. Ott pedig vezetők kellenek, akik irányítják a napi munkát.

Azt hogy milyen szabályok, törvények szerint végezzék a munkájukat, mit csináljanak, arról a parlament dönt. A kormányok ezen parlament többségéből állnak fel, de nem kell hogy parlamenti képviselők legyenek. Még a miniszterelnöknek sem kötelező képviselőnek lennie, csak az szokott lenni.

Azért lesznek a kormányok, hogy ne pillanatnyi döntések vezessék az országot, hanem legyen egy hosszabb ideig együtt mozgó, egy irányba tartó többség.

Ha megnézed a német kormányt, akkor láthatod, hogy majdnem 20 éven keresztül olyan koalíció volt, ami majdnem 80%-os többsége volt a parlamentjüknek. Az ellenzéki szavazók hiába szavaztak másra, hiába volt bent képviselőjük, akkor is ennek a többségnek volt a döntése minden, az ellenzéket figyelembe sem vették - nem kellett. Sérült ott ettől a demokrácia? Merkel nem volt a kancellárja minden németnek?

A németeknél sem volt erről soha népszavazás, ahogyan a franciáknál vagy másoknál sem. A képviselet egy lehetőség és a választott képviselők alakítják mindig a politikai lehetőségeket.

Ha a szavazóknak ez nem tetszik, akkor más képviselőket választanak meg, akik átírják, módosítják vagy szimplán eltörlik a korábbi parlament döntéseit. EBBEN van a szavazó döntési lehetősége, nem abban, hogy minden német szavazzon arról, hogy Merkel legyen-e a kancellár vagy sem. Mivel a német szavazók nagy része megvonta a bizalmát a kormánypártoktól, azok már nem is rendelkeznek akkora többséggel - így már nem is tudnak ugyanolyan döntéseket meghozni, mint korábban. Ahogyan legközelebb már nem is lesz Merkelből kancellár.

A magyar rendszer kivételes - mint a többi volt szocialista országé is. Nem egy sok száz éves rendszert kellett folytatni, hanem 1990-ben egy új rendszert hoztak létre - mert addig nem voltak szabad választások, szabad parlament.

Akkor, ennek létrehozásához alapul vették a többi, már régóta működő parlamentális rendszert, választási törvényt és csináltak egye amit jónak gondoltak. Ez tényleg nem népszavazással lett megalkotva, mert nem volt aki kiírhatta volna róla a népszavazást - pont az akkori alkotmány kellett ahhoz, hogy lehessen az első erre alkalmas parlamentbe képviselői választást kiírni.

Az így megválasztott első szabad parlament viszont már joggal hozhatott törvényeket, szabályokat vagy módosíthatta azt ami volt. Így tettek a választási törvénnyel, az alkotmánnyal is sok éven keresztül.

Teljesen új alkotmányt elfogadni csak a 2010 utáni parlament tudott, mert akkor volt meg hozzá az a 2/3-os többség ami meg is tette. 1994-1998-as ciklusban is készítetek új alkotmányt, meg is szavazták volna, csak az akkori két kormánypárt egymással is összeveszett, így az szdsz nem szavazta meg azt, amiben korábban az mszp-vel megegyeztek.

Nem kell mindenről népszavazással dönteni. Nem is lehet. Ilyen az alkotmány is. A népszavazásra egyszerű, mindenki által könnyen eldönthető és egyértelmű kérdést lehet csak feltenni. Ilyen az lett volna, hogy "Elfogadja-e ön az új alkotmányt?". Erre lehetett volna IGEN vagy NEM válaszok között dönteni. De a szavazók többsége el sem olvasta volna és aki elolvassa még azok sem értették volna meg. Még az alkotmánybírók között is vannak viták arról, hogy egy-egy mondata mit jelent, hogyan kell értelmezni, holott ők a legjobb jogászok, szakemberek és ez a munkájuk. Akkor mégis hogyan tudnád megítélni te vagy én, hogy az adott paragrafus helyesen van-e leírva vagy nem? Csakis egy olyan szavazás lehetett volna ebből, amiben az emberek arra szavaznak amit a nekik tetsző politikusok mondanak. Vagyis aki a fidesznek hisz az IGEN-t szavazott volna, aki az ellenzéknek az meg NEM-et. Ugyanaz lett volna mint egy parlamenti szavazás eredménye. Akkor meg minek?

A szakmaiságról:

TE vagy ÉN honnan tudnánk megítélni, hogy ki alkalmas miniszterelnöknek? Hogy kiből lenne jó honvédelmi miniszter vagy külügyminiszter? Ez nem egy valóságsó, ahol be meg ki lehet szavazni embereket. Itt olyanoknak kell együtt dolgozni, akik nem csak szakmailag jók, de vezetőnek is alkalmasak és bíznak egymásban, a döntéseikben. Ezt kívülről nem lehet helyettük eldönteni.

na szépen megmutattad, hogy csak egy sötét bunkó vagy.

1. nekem nem kell válaszolnom neked semmire.

Rendes voltam és próbáltam segíteni - feleslegesen, egy szót sem értettél meg belőle.

2. attól mert Svájcban több népszavazás van, attól még ugyanúgy van választott parlamentjük ami meghozza a döntéseket és ugyanúgy van kormányuk, ami irányítja az országot, ahogy annak vezetőjéről sem népszavazás dönt

3. a politikai vezetőket is felelősségre lehet vonni, amikor olyan kérdésről van szó ami nem politikai döntés. Ez a bíróságok dolga és lehetősége. Ha nem sikerül akkor az azért van mert nem lehetett rájuk bizonyítani törvénysértést, vagy mert elévült, mint Medgyessy meg gyurcsány esetében.

4. a politikai vezetők politikai felelősségre vonása mindig a következő választáson történik meg, éppen népszavazás szerűen, mindenki szavazatával. Ha rosszul csinálta akkor nem szavaznak rá és a pártjára.

5. politikusnak pont azért hajlandóak menni az emberek, mert politikai döntésekért nem lehet utána börtönbe csukni senkit. Ahol lehet, az a diktatúra, mert a következő hatalmi elit döntene arról, hogy a neki nem tetszők börtönbe kerülnek - vagyis börtönbe is kerülnének és máris nem lenne szabad választás legközelebb.

6. Következő ostoba, agresszív és bunkó megjegyzésed?

"na szépen megmutattad, hogy csak egy sötét bunkó vagy."

A kérdezőnek van igaza.

"2. attól mert Svájcban több népszavazás van, attól még ugyanúgy van választott parlamentjük ami meghozza a döntéseket és ugyanúgy van kormányuk, ami irányítja az országot, ahogy annak vezetőjéről sem népszavazás dönt"

Nem lehet semmiről se népszavazást kiírni milyen demokrácia van szerinted nálunk te gyökér fideszes?

#8

Ó, megjelent a másik sötét bunkó.

A stílus maga az ember, nem mondták még neked?

Ha mással így beszélsz az téged minősít, nem azt akivel megpróbálsz így beszélni.