Melyik az olcsóbb? Hideg vízzel főzni amit úgyis felforralok, vagy forrót engedni alapból?

A használati melegvizet fürdési célra állítjuk elő, és nem abból a célból, hogy megigyuk, vagy főzzünk vele.

(De ez a drágább megoldás amúgyis...)

5ös. Én is ugyanúgy kíváncsi lennék rá. Bár szeretem a logikusnak tűnő ,ám korántsem biztos válaszaimmal sokkolni a közönséget, ezért én arra tippelnék,hogy a bojlerban a víz ásványianyag tartalma lerakódik(hosszú ideig van az adott hőfokon),ezt nevezzük vízkőnek. Természetesen normál forralás mellett is lerakhat, de a rövidebb idő miatt (nem melegszik 24órán át) kevésbé csapódik ki belőle a szervezet számára fontos ásványi anyagok mennyisége.

Persze főzésnél meg forraljuk ,ami magasabb hőfokot igényel mint a bojlerben tárolt víz. Viszont ígyis úgyis forralni kell,akkor tehát én a már nem ásványi anyagok szempontjából részben kimerített vizet forralnám,hanem a hideg még úgyahogy eredeti állapotában lévőt.

Persze nincs bio-kémiai disszertációm az adott témában, úgyhogy vagy elhiszed vagy nem. (Halkan jegyzem meg,hogy Most találtam ki,muhaha)

A #4-es válaszolóval értek egyet.

A bojlerrel általában kézmosás, fürdés, tisztálkodás és tisztítás, továbbá mosás céljára állítunk elő "használati melegvizet" [továbbiakban HMV]. Egy ház gépészetének a tervezésekor HMV néven nevezik a bojler által előállított vizet. Ennek előállítása jóval drágább, mint mondjuk egy induktív főzőlapon felforralni a vizet a teafőzéshez. De erről később...

[link]

A képen egy már megtisztított és még trutyis-vízköves bojler-belső látható. Jól azonosítható az aktív anód és a fűtőszál.

Az aktív anód egy magnézium ötvözet henger. Amiatt alkalmazzák, hogy a korrózió ne a bojler testét lyukassza ki, hanem az aktív anódot fogyassza (lásd korrózióvédelem - aktív anód). A magnézium amúgy nem mérgező, nem emiatt okoz gondot, ha bekerül az ivóvízbe. De a víz keménységét és ízét megváltoztatja. Emiatt is nem használnám főzésre a bojleren átfolyt vizet.

Másrészt vannak olyan baktériumok, amik a bojlerben pangó, álló 40-50-60 fokos vízben képesek tenyészni és szaporodni. Nem véletlenül ajánlja minden gyártó, hogy 3 havonta egy napra emeld meg a HMV hőmérsékletét 80-90 fokra, hogy a pangó vízben szaporodó baktériumok elpusztuljanak. [Legionella species]. Bár maguk a baktériumok a későbbi főzés során elpusztulnak, az általuk termelt toxinok nem bomlanak el a forralástól, és rendszeres fogyasztásuk nem tesz jót a méregtelenítést végző májnak. Ez a második ok, ami miatt nem ajánlom főzésre a HMV-t.

A harmadik pedig az ára. Nyilván a bojler nem a konyhában van, hanem egy másik helyiségben. Mire a melegvíz a konyhai csapig ér, a kívánt melegvíz mennyiség 5-10 szeresét kiengedjük a lefolyóba hidegvízként, és csak az utána következő melegvizet fogjuk fel a főzéshez használt edénybe. De nyilván a kieresztett teljes mennyiséget újra kell melegítenie a bojlernek, mert az a mennyiség elfogyott belőle. Szóval így előmelegíteni a vizet a főzéshez nagy energia pazarlás. Ez a harmadik ok, amiatt nem javaslom a HMV főzéshez való használatát.

Nem tudom kielégítő volt-e a magyarázat azok számára, akik az okokra kérdeztek rá?