Napelem rendszerhez milyen fűtést válasszak?

Vegyes rendszered legyen, mert ha csak áramot használsz akkor q..a sokba fog kerülni!

Ha padlófűtés van, az hőérzet szempontjából a legideálisabb, 1-2°C-szal melegebbnek érződik, mint ha nincsen. De persze ha ez egy olyan lakás ami alatt is van lakó aki fűt, vagyis eleve nem jéghideg a padló télen, ott már nem fontos.

Az elektromos kályha oldalról fűt és a tér nem melegszik egyenletesen - de persze ez is jó.

Nekünk SPLIT klímánk van, az legalább kavarja a befújt levegőt, ellenben az is csak bizonyos irányokba megy.

Nálunk előbb volt gázkazán, azzal radiátoros és padlófűtés és utána lett napelem. Így már utólag került be a klíma, nem fűtésre hanem hűtésre, amit mellesleg tudunk használni fűtésre is.

Ha csak elektromos fűtést akarsz akkor kombináld a többféle fűtési módot attól függően, hogy az adott helységben mi a fontos. Egy konyhában jobb ha felülről jön a meleg és keveredik a levegő, ott gyakran kell szellőztetni. A nappaliban van elég padlófelület a padlófűtéshez és mivel adott pontokon vagy sokat - kanapé, esetleg asztal, az infrapanel is jó mellé. Hálószobába meg az elektromos kályha vagy olajradiátor a jó ami melegít de nem világít, mint egy hősugárzó, nem lebegteti a port, mint a padlófűtés és nem kavarja a levegőt, nem hangos, mint egy klíma.

Hát, tetszik vagy sem, de a hőszivattyús megoldásokhoz képest minden más hatásfok kriminálisan rossz. Persze, cserébe lehet akár sokkal olcsóbb is a másfajta megoldás.

Ha ez lenne a fő fűtőrendszer, akkor valamilyen hőszivattyús megoldás javasolt. Nem csak levegő-levegő hőszivattyúk(~klíma) léteznek. Levegő-víz hőszivattyú alkalmas akár fűtőtestes, akár padlófűtéses rendszer melegítésére.

Ha viszont valami más a fő fűtőrendszer, és csak "elfáklyázni" szeretnéd a fölös áramot, akkor valami egyszerűbb és olcsóbb pl infrapanel vagy elektromos kályha bőven megteszi.

"Napelem rendszerhez milyen fűtést válasszak?"

Nyárit.

Mivel télen úgy sem tudsz vele fűteni.

Csakis klímás vagy hőszivattyús rendszer illik a napelemhez.

pl. felpattintasz a tetőre 5 kWp teljesítményű rendszert, az egy évben jó tájolással megtermel 5500 kWh energiát.

Na most fűtőszőnyeggel/panellal/kályhával ez 5500 kWh hőenergiát jelent,

klímával/hűszivattyúval meg 20000 kWh-t. Hát nagyon mindegy! (sőt, ha valami jobb gépet választasz, akár 5-6 SCOP értéke is lehet)

Gyakorlatilag 1/4 ár a rezsije, mint a fűtőpaneleknek.

Amúgy meg ha nincs napelemed, még akkor is megéri a klíma. A fa és a gáz rettenetesen megdrágult.

Tök mindegy, hogy ki és milyen tanácsot adott, mert ha majd ezután telepítesz napelemet, akkor jelenleg minden -elszámolás- úgy van kitalálva, hogy ne tudjad télen GAZDASÁGOSAN hasznosítani a nyári elektromos túltermelésedet.

Aki mást állít, az naiv, tájékozatlan, nem mond igazat, vagy a 3 együttesen.

Jelen pillanatban egyetlen remény a napelemesek számára az, hogy az Unió kikényszeríti a -sokak által szeretett- kormányunkból.

Addig pedig marad a szigetüzem az új beszállóknak.

(Persze fűteni azzal sem lehet.)

Olcsó és jó megoldás szerintem nincs.

Hőszivattyúnk van napelem mellé. A beruházási költsége nem olcsó, cserébe ha megszűnik az éves szaldó, akkor az üzemeltetése sem lesz az, avagy ez nézőpont kérdése ugye. A nullához képest nem olcsó. Direkt olvasgattam a mérőt és számolgatok, amióta belengették az éves szaldo megszűnését, most hasra azt mondom, hogy ebben a fűtésszezonban a 110 nm-es házunkra kb. 160-180 ezer forintot fizetünk majd (fűtés, melegvíz, mindennap megy mosó-, mosogató- és szárítógép, stb.). Ez azért nekem a vállalható kategóriába esik, cserébe nyáron továbbra sem fizetünk semmiért, pedig 3 klíma van a házban, medence az udvarban és minden kerti szerszám elektromos, amik azért igen gyakran mennek. Gondolkozunk még egyéb energiaégetési lehetőségen is. :D

Megjegyzem még lehetne javítani a szigeteléssel a helyzeten és egy-egy nyílászáró cserével, szóval nem tudom. Sok kárörvendést olvasok itt az éves szaldo megszűnése miatt és kategórikus kijelentést, hogy már nem éri meg napelemet telepíteni. Én azért mint érintett fél, nem látom olyan tragikusan a helyzetet.

#9 Az utóbbi években jól érezhetően eltolódott az energiaigény a téli fűtés felől a nyári hűtés irányába. Rövidült a fűtési szezon és kevésbé van tartós nagy hideg, ellenben melegebbek a nyári hónapok.

Valóban változik az, hogy a nyári megtermelt energiát milyen módon lehet elszámolni, de érthető, hogy ha már rengetegen vannak a hálózaton akkor nem fér az bele, hogy te akkor termelsz - a többi százezerrel - amikor nem kell fűteni és cserébe meg termeljen drágán a szolgáltató áramot amikor mindenkinek kell fűtésre.

Ellenben itt lép be hogy nyáron hűtésre tudod használni a megtermelt áramodat, így legalább akkor hasznosul amikor termeled is. És egyre többet kell használni nyáron hűtésre.

Pont emiatt lenne fontos hogy elkészüljön Paks 2 és maradjanak a hőerőművek is, mert nyáron lehetne az ipar és más felhasználók felé is terelni a napelemekkel megtermelt áramot - ahogy egyre többen termelünk, úgy egyre nagyobb arányban, a többi erőművel ilyenkor csak szabályozzák a rendszert, a fűtőanyagot többségben akkor használnánk áram termelésére amikor a napelemek nem tudnak termelni, mert tél van, hideg van, sötét van.

Ehhez kell idő, hogy a rendszert is ennek megfelelően alakíthassák és ezt a nagyon bonyolult rendszert hasznosan lehessen működtetni. Most egy átmeneti időszak van annak minden nehézségével.