A magyar otthonok miért túlzsúfoltak?
A kacatokon (jó lesz az még valamikor! soha nem fogja senki használni, tulaj halála után megy a konténerbe) túllépve, a bútorokról szólna kérdésem.
Azt figyeltem meg, hogy például 8-10 személyes asztalt vesznek a konyhába, pedig vendég szinte soha nem fordul meg náluk, de így legalább oldalazva kell közlekedni, a hűtőt csak úgy lehet kinyitni, ha a széket elteszik az útból... De legalább drága volt!
Vagy a nappaliban egy tank is elakadna, mert akkora (és annyi!) kanapé, szék, fotel került bele: kérdésemre, hogy miért jó ez így, a válasz: nem jó, mert nem férünk el, kerülgetni kell mindent, de mit lehet tenni, így adták a boltban...
A kérdésben ott a válasz: azaz neked bajod van azzal, hogy nincs elég tered a lakásodban. Csakhogy nincs pénzed sem egy nagyobb lakásra - és elértünk a magyar valósághoz.
Én 25 nm-en nőttem fel 3 tesómmal 2 nevelőmmel. Miért? mert ennyire volt money.
A jó lesz még valamire - tipikus az ínséget megélők mentalitása, akik sajnálnak mindent kidobni, mert nem lehet mindig hozzájutni, vagy csak drágán bizonyos dolgokhoz, ezért felhalmoznak. A nagyszüleinknek ez életszükségletük volt. A szüleinknek ez egy tanult viselkedés volt, de még hasznos volt. Ma már nagyon sok minden elérhető a hét bármelyik napján, ezért nincs értelme a rossz gumibelsőt félrerakni, hogy még rakok rá foltot, ha lesz rá időm - mert időm az nem lesz, hanem allokálok.
Az, hogy valami drága volt - az csak azt jelenti, hogy keveset kerestek. Egy hűtő nem drága. Európai szemmel kevesebb, mint egy heti bérből meg lehet venni egy normális hűtőt. Ez nálunk nincs így.
Kevesen engedhetik meg maguknak a filmeken, sorozatokban látott hatalmas tereket (amik nem a valóságot mutatják, hanem egy díszletet).
Nagyon változó ez is. Nálunk még az évek alatt is változott.
Időnként nagyon összegyűltek a dolgok. a Régi bútorok sem koptak még el, de már kaptunk "újat" ami másnak nem kellett. Így volt zsúfoltság.
Nekem például a 8 m2 körüli szobámban volt ágy, mellette fotel, elég nagy íróasztal, kis szekrény, közepes szekrénysor. Tele volt, mégis tudtam benne mozogni. De volt, amikor íróasztal helyett kis asztal volt, és vagy tízféle módon el volt rendezve az évek során.
Kollégiumban is volt, hogy sportot űztünk a "lomizásból". 2-en voltunk, szekrényeket, fiókokat szedtünk össze, polcokat, volt 2-3 kis hűtőnk. Egyszerűen tetszett.Máskor meg elég volt a teljes letisztultság és minimális pakolótér.
Otthoni házunkban is az a fura, hogy nincs egy "berendezése" a szobáknak, csak úgy halomban van mindenféle bútor. Meg nincs egy dolgozó szoba, vagy nappali, mindig minden össze-vissza. Pedig időnként volt 1-2 jó elrendezés, amolyan egyszerű de nagyszerű módon.
Amúgy nagyon sok múlik a berendezésen és elrendezésen.
Be lehet rendezni rosszul egy szobát, rossz bútorokkal. Meg úgy is, hogy elég tágas, mégis minden jól megközelíthető legyen.
Volt nagy szobám, 15-16 m2, de annyira kötöttek voltak benne a bútorok. 2 ágy, hatalmas szekrény, felesleges íróasztal. Nem sok jó elrendezési lehetőséget adott.
Mostani szobám mikor először megláttam, első gondolatom az volt, hogy hogy fogok elférni? Mindössze 8 m2 az egész. Az előző lakónak láttam, hogy van egy ágy, egy kis asztal és egy komód. Öltözködni meg a folyosó-előtérbe járt. Inkább tűnt az egész egy börtön cellának.
Én beköltöztem, befért egy IKEÁ-s 180x180-as polcos szekrény, mellé egy asztal, egy olcsó IKEÁ-s gardrób szekrény és az ágy amit szintén cserélni akarok IKEÁ-sra. Kicsi a szoba, mégis eléggé használható. Minden relatív kényelmesen elfér.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!