Aki lufikkal díszitette a lakását most szilveszterkor, az mit csinál a lufikkal buli után?

Én kipukkasztom. Kétféle bevált módszert is ismerek rá, az egyik 18+ módszer.

Az egyik módszerem, hogy fogok egy tűt, aminek az egyik vége hegyes. A bolti forgalomban kapható tűk többsége ilyen, tehát nem nehéz egy ilyen eszközre szert tenni. Megfogom a tűt a tompábbik végénél. Ez azért fontos, mert ha a hegyesebbik végénél fogod meg, akkor a műveletben a soron következő motívum egy erőteljes karmozdulat lesz - de ha a tűnek a hegyesebbik végét tartod a kezedben, akkor a tompábbikkal fogod érinteni a lufi gumifelületét a döfés folyamán, ami ritkábban hoz kielégítő eredményt, mint az énáltalam kifejlesztett módszer. Szóval fontos, hogy a tompábbik végét fogd a mutató és a hüvelykujjad közé. Foghatod a mutató és a középső, vagy a középső és a gyűrűs ujjad közé is, ezeket a változatokat a vérprofi lufipukkogatók szokták alkalmazni, ha nagyoskodni akarnak.

A másik módszerem, a dekkel történő lufikipukkogatás. Ennek hátránya, hogy 18+ karikás, vagyis csak felnőtt korosztálynak ajánlott. Előnye, hogy ügyesen végezve a műveletet, rá tudod kenni a környezeti változókra is a dolgot, ha esetleg olyan lufit sikerülne kipukkogatnod, amelyet később kiderülve nem kellett volna. Ennél a módszernél érdemes beszerezni egy szál cigit, amelyet valamilyen szintig elszívva tudsz lufipukkogatáshoz megfelelő minőségű dekket gyártani magadnak. Ha készen vagy vele, akkor gyorsan kell cselekedned, mert a dekk bizony nem túl tartós dolog, és hamar csikk lesz belőle. Mielőtt ezt az állapotot elérné, azt a végét, amelyik magasabb hőmérsékletű, érintsd hozzá a lufihoz. Ha mindent jól csináltál, egy éles, rövid, pukkanó hangot fogsz hallani. Ez a hang jelzi azt, hogy a lufikipukkantó műveletet 100%-os mértékben sikeresen végrehajtottad.