2011. 06.16-án megrendeltem egy ágyat a Retz bútorboltban. Még nem érkezett meg. Mi erről a véleményed?

Az Index beszámolója volt az első hír a médiában, ami negatív tartalmú tényeket közölt a Retz Bútor Kft-ről (2011.09.22-én, 7 hónapos késéssel).

7 hónap telt el, amíg a média a cégbírósági eseményt a Retz Bútor Kft felszámolásról „eljutatta” a vásárlókhoz.

A legutóbbi decemberi tulajdonosváltásról a Retz Holding Kft-nél, a média, mikor fog először beszámolni? Az előzőekből kiindulva, talán valamikor ősszel?

Teljesen nyilvánvaló, hogy valami nagyon nem stimmel.

Az egyik oldalon ott vannak az átvert és kihasznált vásárlók és alkalmazottak – és a „lehúzott” beszállítók is.

A másik oldalon állnak a meggazdagodott hazai tulajdonosok és cégvezetők. (A külföldi offshore cégeket nem kell figyelembe venni. Nyilvánvaló, hogy soha az életben nem volt köze a Retz-hez külföldi cégnek.) Kitanult és csavaros eszű honfitársaink vezénylik a Retz dolgait.

Az elhallgatás, a tétlenség és az időhúzás az utóbbi oldalnak kedvez.

Megjegyezném, hogy a Retz-en kívül nagyon sok hazai cég, hasonlóan „űzi” az ipart:

A vásárlók, a beszállítók és az állam kárán meggazdagodnak, miközben a cégeiket csődbe viszik. Sajnos mára ez már amolyan „módi” lett.

Van egy mérleg.

Az egyik oldalán vannak az elégedett és visszatérő vásárlók, a másik oldalán az elégedetlenek. Az előbbiek a jó hírét, az utóbbiak a rossz hírét viszik a cégnek. (A rossz hírt nem csak a vásárlók, hanem az alkalmazottak is vihetik - illetve a média is. Persze ez igaz a jó hírekre is.) Egy cég akkor tud sikeres és működő maradni, ha az elégedett vásárlókhoz képest elenyésző az elégedetlenek száma. Ahogyan nő a panaszok és panaszosok száma, úgy billen a mérleg a cég bezárása felé. Minél több a panaszos, annál gyorsabban billen a mérleg, annál hamarabb zár be az üzlet.

„Az OFE bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalnál a Retz Trend Kft vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (megtévesztő mulasztás) feltételezett elkövetése miatt…"

OFE: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

„Ripsz-ropsz bezárt az utóbbi hetekben a Retz bútorbolt-hálózat. A márkanév tulajdonosaként az elmúlt két évben már három különböző cég hagyott hátra tetemes tartozásokat.

Ismét próbára teszi vevőinek türelmét a Retz bútorkereskedői márkanév aktuális tulajdonosa. Bár néhány héttel ezelőtt az áruházlánc számos boltjában felvettek még új megrendeléseket, július utolsó napjaira elérhetetlenné vált a cégcsoport és annak zászlóshajója, a Retz Holding Bútorkereskedelmi Kft. A boltok bezártak, a telefonok többségét kikapcsolták, a fővárosi Reitter Ferenc utcai áruházban még a tűz esetén riasztandó szám sem válaszol, az internetes honlap lapzártánkig csak "kihagyhatatlan" ajánlatokról és egy jótékonysági akcióról harsogott.

A holdinggal szemben júniusban az egyik vevő, a holding tulajdonában lévő cégek közül négynél az adóhivatal indított végrehajtási eljárást, még április-májusban.

Mindezek ellenére a HVG megkeresésére a holding ügyvezetője, Szabó Krisztián azt állította írásban, hogy "a cég által megadott telefonszámokon munkaidőben a vevők részére a kollégáink rendelkezésre állnak". Hozzáfűzte, hogy a Retz valamennyi vevői megrendelését teljesíti, nagykereskedelmi tevékenységét változatlan feltételekkel folytatja, és nem mondott le a kiskereskedelme újraindításáról sem. Az utóbbi két év történései alapján aligha vonható kétségbe, a vásárlóknak épp emiatt volna mitől tartaniuk a magyar piacon 2008-ban még holtversenyben negyedik legnagyobb bútorkereskedelmi márkatulajdonosától.

A 13 éve bevezetett Retz név mögött immár két éve gyors egymásutánban váltják egymást az idővel elérhetetlennek bizonyult vállalkozások. Az alapító, Török Zsolt a kilencvenes években indult Pápáról, ahol több különböző profilú üzletet működtetett, ám kinőtte a kisvárost, és 1999 végén megalapította a Poltrend Kft.-t, amelyhez két pápai üzlettárs, Retz Júlia és Fonyódi Attila is csatlakozott. A válság előtt futott is a szekér: 2006-ban a Retz bútoráruházláncnak országszerte 23 üzlete volt, 300 embernek adott munkát, árbevétele 2008-ban a 8 milliárd forintot is meghaladta. Akkoriban az eredményeit részben annak tulajdonították, hogy exkluzív szerződést kötött a legnagyobb lengyel bútorgyártóval, a Black Red White S.A.-val, és zömében annak viszonylag olcsó, ám szemrevaló termékeit árulta, amiért meg is orrolt rá a hazai bútoripar.

A válság kirobbanása után, 2009-ben azonban csaknem megfeleződött a Retz forgalma. Akkor indult be a menekülés az adóssághegyek alól. 2010. február 10-étől a kínai Lau Kin Wai vált a Poltrend Kft. tulajdonos-ügyvezetőjévé. A felszámolási eljárás 2010 novemberében indult meg a cég ellen, a felszámoló, Dajka József azonban legfeljebb Hongkongból visszaérkezett levelet tud lobogtatni. Bár megpróbálták értékesíteni a társaság csepeli, Orion utcai telephelyének több ingatlanát, csak részben sikerült. Miután a Poltrendnél csupán az adóhiány több mint 2,7 milliárd forintra rúgott, a legtöbb hitelezőnek - a felszámoló megfogalmazása szerint - "rossz az esélye", hogy követeléséből bármit is viszontlásson. A Poltrendet jelenleg is az adóhivatal legnagyobb adósai között tartják számon, mint ahogy magánszemélyként az egyik volt tulajdonost, Fonyódi Attilát is.

Az üzleteket továbbvivő Retz Bútor Kft.-t is Török Zsolték alapították, még 2006-ban. 2009 végén azonban ebből is kiszálltak, tulajdonosként a liechtensteini bejegyzésű Multijob AG lépett a helyükre. A személyi kapcsolatokat akkor még annyiban ki lehetett mutatni, hogy a Retz Bútor ügyvezetője Tábik Ferenc lett, aki az ugyancsak a Multijob tulajdonában lévő Wash & Go Autómosó Kft.-nek is az első embere, és az FTC Férfi Kézilabdacsapat Kft. ügyvezetője. Az említett Török Zsolt szintén kézilabdázik - az utóbbi szezonban a Hort csapatában játszott -, és egy 2006-os interjúban a sportág szponzoraként a büszkeségei között említette a kézilabda-szövetség székházának berendezését.

A Retz Bútor liechtensteini tulajdonosainak lába alatt 2010 októberében vált forróvá a talaj. A tulajdonos-ügyvezető ott is becserkészhetetlen személy, a szerb Alekszandar Susnjar lett. A felszámolás 2011 februárjában indult meg, ám a több száz milliós hitelezői állomány kielégítésére egy fillért sem találtak. Mint a kijelölt felszámoló, Szabó Tibor a HVG-nek elmondta, bár ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, nem indult eljárás.

A bútorboltok eközben zavartalanul működtek, a zűrökből a vevők szinte semmit sem érzékeltek. Az üzletet ugyanis a 2010. március 12-én Tábik Ferenc ügyvezetésével és egy kvázi offshore tulajdonossal az amerikai Delaware állambeli EWB-East Work and Business LLC-vel megalakult Retz Trend Kft. vitte tovább. Ez a cég 2011 októberéig húzta, akkor végelszámolást indítottak a tulajdonosok. "Azt hittük, nagyon jó végelszámolás lesz, mivel tele van az ország Retz bútorbolttal" - számolt be a csalóka látszatról a HVG-nek a Pannon Vagyonkezelő Felszámoló Kft. munkatársa, Csilléry Alexandra. Csakhogy hamarosan kiderült, a százmilliós vagyonként elkönyvelt néhány kórházi és egyéb klímaberendezés eladhatatlan, így ennél a cégnél sem maradt pénz az adósságok kifizetésére.

A Retz Trend végelszámolásának kezdeményezése előtt néhány nappal újabb cégalapítás történt: megszületett a papíron ma is működő Retz Holding. A tulajdonos először a Superimmo Ingatlanforgalmazási és hasznosítási Kft. lett, majd néhány hónap múlva a ciprusi bejegyzésű Tansa Trading Ltd. A Superimmo székhelye éppúgy a XX. kerületi Tátra tér 1., mint a Wash & Go Autómosó Kft.-é. Papíron az érintkezés az eredeti tulajdonosi körrel legfeljebb annyiban mutatható ki, hogy a Retz Holding három cégénél is a pápai illetőségű Rózsás Szabolcs az ügyvezető.

A jogutódlás nélküli cégláncolat így már évek óta következmények nélkül működik, ennek vevők és beszállítók egész csapatai eshettek áldozatul. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adótitokra hivatkozva hagyta megválaszolatlanul a HVG érdeklődését, hogy folyik-e vizsgálat a Retz-cégekkel kapcsolatban, az Országos Rendőr-főkapitányság pedig azzal hárított, hogy a magántulajdonú céggel szembeni eljárás nem tekinthető közérdekű adatnak. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig hatáskör hiányában utasította el a bennragadt előlegekről szóló panaszokat. Így a vevők immár negyedik csoportja kizárólag bírósági úton próbálkozhat követelései érvényesítésével.”