Savanyú földet hogyan lehet házilag előállítani? Áfonya ültetéshez kellene.

Ha kevés csapadék hull, akkor a talaj többet párologtat, vagyis vízmozgás

fog lentről felfele történni. Elsősorban nátrium –és káliumionok mozognak.

A felszínen összegyűlt nátrium- és káliumionok sói okozzák a szikes talajt.

Ha ugyanannyi vizet kap (eső, öntözés), mint amennyit a talaj elpárologtat, semleges pH-jú mezőgazdasági talaj alakul ki.

Ha több vizet kap, mint a párolgás maximum értéke, a

talajba lefelé mozgó víz magával viszi a talaj összetevőit is (oldott ionokat, kolloidális komponenseket). Ennek hatására savanyú talaj lesz.

Áfonyaültetéshez a szabad földet sehogy.

A növény gyökerei elmennek nagy mélységekbe és távolságokba, ahová csak rengeteg savanyító öntözéssel tudnál eljutni. Ráadásul ez a változtatás csak pár hónapra tartana ki, esetleg egy évre, mert idővel a föld visszaváltozik.

Mindenképpen valami zárt rendszer kell.

Vagy nagy cserép, konténer, vagy pedig földbe leásott tófólia, amit a gyökerek nem tudnak átlyukasztani. Ennél probléma, hogy a felesleges víz leeresztése miatt lyukakkal kell ellátni, de a gyökerek gyorsan meg fogják találni ezeket a lyukakat, és pár év múlva a gyökerek többsége már a kinti földben lesz, a növény meg erősen sárgulni fog.

Ha pl. konténert használsz, akkor az esetleg kimenő gyökereket évente fel tudod szakítani.

De így a föld mindenképpen kevés lesz, sok öntözéssel jár a dolog, később esetleg napi több öntözésre is szükség lehet, savanyított vízzel persze, a tápanyagproblémákon meg csak szerencsével tudsz túllépni, mert nem tudod házilag megállapítani, hogy éppen milyen anyagot kellene pótolni.

Már írtam itt többször, hogy 30-40 éves fenyők alatt mértem a talaj pH-ját, és tizedre ugyanolyan volt, mint a kert legtöbb részében, de volt olyan hely, ahol még kicsit savanyúbb is volt, mint a fenyők alatt. Szóval, a fenyős savanyításhoz ne fűzz nagy reményeket, bármit írnak is a neten. Ez egyébként is legfeljebb a felső 20 centire hatna, de ott meg nem túl sok az áfonyagyökér.

A savanyú víz használata jelenthet valamit (ecetet, kénsavat, salétromsavat szokás használni), de a savanyú vizek hatása is csak egy ideig tart, meg ezeket nem tudod megfelelő mennyiségben kijuttatni a teljes 25 m2-re, ahol egy idősebb tő gyökerei elhelyezkednek. Szóval, ez a savanyítás is csak zárt rendszerben működik.

Ha zárt rendszert választasz, akkor érdemes eleve savanyú virágfölddel indítani, vagy savanyú tőzeggel keverni a kerti földedet, aztán később időnként savanyított vízzel öntözni, a csapvíz semlegesítésére.

Amit jónak tartanak, rendszeres öntözéshez:

20 %-os ecetből 15 ml, vagy 30 %-os akkusavból 2,9 ml 10 l csap vízhez. Természetesen, mérni kell a csapvíz pH-ját, mert lehetnek eltérések a különböző települések között.

Ha kerti földet használsz tőzeggel, akkor pár hét után meg kell mérni az eredményt, és a leírt érték dupláját használva kell savanyítani, mert feltehetőleg szükséges lesz. Egy újabb hét múlva megint meg kell mérni a kémhatást, és egyszer lehet ismételni ezzel az emelet dózissal.

Hát, a legfapadosabb módszer egy csomag indikátorpapír:

[link]

Kiszárított földet kell desztillált vízzel nedvesíteni, és azt mérni a papírral. Pontos leírást a neten találsz, én csak vízhez és más folyadékokhoz használom ezt a papírt.

Olcsó analóg szerkezetek:

[link]

[link]

Le kell szúrni a nedves talajba, és nagyjából megmutatja a pH-t.

Én a magam részéről nem tartom különösebben hasznos dolognak az áfonyával való szórakozást, túl sok munkával jár, és edényben nem számíthatsz rendes termésre. (Edény nélkül meg semmilyenre.)