Növénytársításról van jó könyv?

Gertrud Franck Öngyógyító kiskert

[link]

Van egy biofüzetek könnysorozat abban van egy növénytársulásról szóló kiadás

[link]

ha érdekel több hasonló témájú szólj és megírom honnan töltöttem le

Ha valaki majdnem éhen hal, akkor nem tud egy olyan asztalnál enni, ahová tettek egy tányér sz*rt?

Mert körülbelül ez van a növénytársításoknál is. Például a hagymalégy ellen, ha jól tudom a sárgarépa a jó.

Szerintem hiába utálja a hagymalégy a sárgarépa illatát, attól még rá fog repülni a hagymára, mert szüksége van rá.

Ez az egész bio dolog egy nagy átverés. A bio termékeket is permetezik, csak más szerekkel, például kénnel és rézzel. Kiderült az is, hogy ezek nehezebben bomlanak le, mint a modern vegyszerek. Akkor miről is beszélünk?

A sorrendet az ésszerűségnek kell megszabni, nem a babonának. A növények tulajdonságait és igényeit figyelembe véve.

Pl. a karós paradicsom meg a padlizsán is nagyra nő, tehát ne kerüljenek egymás melletti sorba. Hanem mondjuk márciusban elültetsz egy sor borsót, a két oldalán kihagysz 1-1 sort a kétféle palántának, aztán mikor kijön a borsó, akkor lesz megfelelő tér a kétféle nagy növénynek.

Vagy komolyabb helyhiány esetén egy sor hónapos retek meg egy sor fejes saláta megy egymás mellé, és május elsején a két sor közé lehet egy sor nagy növésű növényt palántálni, mert a saláta meg retek úgyis kijönnek 2 hét múlva.

Vagy pl. a paprika mellé kerüljön a hagyma, mert az nyár közepéig van csak, a paprika meg akkorra kezd rendesen bebokrosodni, tehát megint csak lesz neki tér növekedni, nem fog belenőni más növénybe.

A tökfélék kerüljenek az egésznek a szélére, a gyepes rész mellé, mert a fűvel nem tesznek nagy kárt, ha ráhajlanak, ellentétben pl. a fokhagymával.

Ha valami gyümölcsfa van a veteményeskert közelében, akkor az mellé csak valami korai termény mehet, mert a fa gyökerei miatt nyáron ott már semmi nem fog fejlődni.

Meg ilyesmikre gondoltam.