A paprikát is vetésforgóba kell ültetni, vagy csak a paradicsomot? Vagy mit kell még úgy?

Az erdőkben elég ritkán gyűlik össze friss növényi maradványokból 1,9 méteres vastagság, tehát a leírásod alapján az erdőkben is rothadnia kellene a talajtakarónak, következésképp az erdőknek is mindnek savanyú szagúnak kellene lennie.

Én nem vagyok képben a rothasztás-komposztálás technikai különbségeivel, csupán a leírásodban olvasható logikai bakugrásra szerettem volna felhívni a figyelmed.

Hát ha 2x2x1,9 m nedves anyagot összeraksz, az garantáltan berothad, erre a házamat fel merem tenni.

A komposztálást oxigént igénylő mikroorganizmusok (főleg gombák), valamint giliszták végzik, szintén oxigénigénnyel.

Viszont ha a nedves cucc vastagon van összerakva, akkor az oxigénmentes környezetet kedvelő baktériumok kerülnek túlsúlyba, és napokon belül berothad az egész, a külső szélek kivételével.

a komposztálás lényege az átlevegőzés, amihez feltétel a mérsékelt vastagság. Az újabb anyagot csak akkor lehet rápakolni a halomra, amikor már az alja komposztálódott, a rothasztó baktériumoknak nem maradt táptalaj.

A másik agyrém az 5. válaszoló.

A talajforgatás több lényege van:

1. A felső, előző évben átlevegőzött, baktériumokkal, ezért tápanyaggal teli réteget lefordítani, hogy a növények gyökerei ne a felső, gyorsan kiszáradó rétegben maradjanak, hanem minél inkább törekedjenek lefelé, a vizet megtartó rétegbe.

2. Beforgatni a trágyát, ami visszapótolja a növényekkel kivett tápanyagokat. Ezt fogják enni a talajt feljavító baktériumok. Másrészt, a trágyának csak egyik haszna a tápanyag, a másik haszna, hogy telítve van ezekkel a hasznos baktériumokkal, amik a talajban csak tovább szaporodnak.

3. Átlevegőztetni a talajt, hogy a mélyebb rétegek is élővé váljanak, ne csak a felső pár centi.

Mivel a letömörödött mulcs fokozza a talaj levegőtlenségét, lévén, hogy a levegő közvetlenül nem érintkezik a földdel, valamint a csapadék kötött talaj esetén letömöríti a felszínt, egy légzáró kérget hozva létre.

A mulcsozással csak azt csinálod, hogy az élő és nedves réteget felhozod a felszínre, ahelyett, hogy lentebb tartanád az egészet, ahogy az a növényeknek jobb lenne.

Homokon oké a mulcsozás, de kötött talajnál nem a legszerencsésebb.

Anno nekem is elmagyarázta egy mindenkinél okosabb illető, hogy mindenki hülye, aki talajt forgat, mert neki is milyen szép minden a kertben, pedig már 3 éve nem ásta. Aztán teltek az évek, és elkezdett panaszkodni, hogy nem tudja, mi van a kertjével, ugyanúgy csinál mindent, de mégse nő semmi a kertjében.

Hát az volt ugye, hogy a talajban lévő tartalékok még bírták pár évig az ásásmentességet, aztán egyszercsak elfogytak, halottá vált a talaj, vagyis kizsigerelődött.