Ha a magyar családok egyik legnagyobb kiadása az élelmezés, egy családi kiskertben ezt ki lehetne segíteni?

Mi vegetáriánusok vagyunk, és a bevásárlások költsége kb. 50%-al csökkent, mióta kertes házban lakunk.

A kertben van füge, dió, csipkebogyó, mogyoró, barack, málna, áfonya, szeder. Almát tonnaszámra kapunk ingyen ősszel ismerősöktől.

Az üvegházban avokádó (imádjuk), paprika, paradicsom, eper meg épp ami eszünkbe jut.

A veteményesben cukkini, padlizsán, karfiol, brokkoli, spenót, cékla, káposzta, zeller, karalábé, uborka van.

A kocsibeállóra tökfélék és zölbab, cukorborsó van futtatva.

A fészerben laska-és csiperkegomba terem termelődobozban.

Automata öntözőrendszer van.

Venni olyasmiket veszünk amit szerintem otthon nem éri meg ültetni mert helyigényes, sok kell belőle: krumpli, répa, hagyma, stb.

Na meg persze hüvelyeseket, gabonákat mint lencse, quinoa, chia, kuszkusz, zab, rozs, stb.

Meg persze tejtermékeket.

Van egy nagy fagyasztónk, oda télire el szoktunk rakni darabolva vagy reszelve amiből túl sok terem.

Mi nem a pénz miatt csináljuk, hanem mert fontos az egészséges étkezés számunkra és ebben elsődleges szempont, hogy olyasmit fogyasszunk, amit többnyire magunk termeltünk meg. Tejtermékeket, tojást csak bio-t és regionálisat veszünk. Húst én 15 éve nem fogyasztok és alapvetően a gyerekek is csak a nagyszülőknél látnak, köszönik szépen tökéletes a vérképük és mindig dícséri őket az orvos. Aggodalomra nincs ok ilyen szempontból, az ADA, WHO is rég igazolta, hogy a húsmentes étrend is teljesen egészséges gyermekek számára.

Ha csak azt nézed, hogy mennyi munka a gazolás, öntözés, permetezés, akkor nem éri meg.

Én szeretem csinálni, a szabad levegő és a csend megnyugtat az irodai nyüzsgés után. A ízek a boltihoz képest fantasztikusak. Paradicsomot csak saját termést eszek. Télire aszalom. Fóliában palántázok és uborkát termesztek. Érdemes kísérletezni, hogy nektek mi jön be.

A málna nekem két 6 méteres kordon van.

A sóska nagyon hálás. Ha szeretitek akkor egy ágyás sóska annyit terem, hogy akár minden héten ehettek belőle. Én időnként lesarlózom és nemsokára megint ott a friss zsenge levél.

A gyümölcsfákkal szintén van munka. Metszés permetezés.

Viszont két szilvafáról annyi gyümölcs jön le, hogy jut fagyasztásra, aszalásra meg cefrébe is :)

Fóliasátrat aránylag olcsón össze lehet ütni.

Az aquapónia nem rossz dolog, de ahogy olvastam alsó hangon 4 milla mire rendesen összerakod a rendszert.

Összefoglalva. Csak akkor állj neki ha kedvvel csinálod. Ha csaj kényszerből csinálod, utálni fogod. Kísérletezz. Kell 2-3 év mire rájössz, hogy azon a földön mi terem meg, és neked mit érdemes termeszteni.

Sajnos lesznek kudarcok is, mint az idei év. A fagy elvitte a meggyemet és a diót. A 40 éves diófán lett vagy 30 szem dió. Tavaly 3 krumplis zsákot szedtem tele.

A mezőgazdaság ilyen egyszer bőség aztán ínség.

Kertfüggő. Az én veteményesem többe kerül, mint ami hasznom van belőle. Az ételköltségeink nem csökkettek attól, hogy lett egy 800 vagy akármennyi nm-es kertünk (igaz, félig díszkert, félig gyümölcsös, veteményes a medence helyén lett, de szinte semmi nem terem meg benne. olyat termesztek, ami igen s ami nem vehető meg boltban: frissen szedett zsenge borsó és ízes paradicsom).

Gyerekkoromban nagy és jó földű kert volt, mindenfélét termeltünk, de nem hinném, hogy különösebben számított árban. Viszont napi több óra munka volt vele, néha pedig napi 12 is (anyám enyhén munkamániás volt).

Sosem fogok olcsó (hacsak nem az enyém sokkal jobb ízű) vagy macerás cuccokat termeszteni, nem éri meg.

A családom (nagyanyám gyermekeivel) 7 holdon már elvolt, ha jól emlékszem, de nagyon kis család volt és az a régi kertnél is sokkal jobb földdel bírt, nem is lehetett venni, csak örökölni vagy beházasodni.

650 négyzetméter nem sokra elég.

Bár ha van egy hatalmas diófa, 1-2 mázsa dió már határozottan sokat számíthat. Nagyon sok gyümölcs is valami, de a zöldség... S az ugye megtörténhet, hogy lefagy a barack, a mag, sok öntözés, permetezés, trágyázás is költséges s ott a sok munkád... Nekünk 2 tenyérnyi kertünk van, még azt se semmi művelgetni és locsolgatni nap mint nap, kötözgetni, karózgatni a paradicsomot (OK, évi egyszer :D)... Nagyobb veteményesre gyúrnom kellene akaraterőben és egyebekben.

Ami az önállátást és a húst illeti, ahhoz még sokkal-sokkal több föld kell. Sokkal olcsóbb és hely-, energia-, vízigényesebb növényt enni, ez elég egyértelmű, azt hiszem.

Csatlakozom, a sóska még nálam is megterem és nincs vele gond... Izé, leszámítva, hogy állandóan felmagzik. Nem tudok vele sokat kezdeni, a párom pedig nem eszi, úgyhogy pár levelet kapok be néha. Az is jó, de az ételköltségeimen semmit nem változtat. Természetesen ez egyéni.

Én a cukkinit tartom a legjobbnak, nincs vele gond, a levelei miatt ki se szárad olyan könnyen s egymás után hozza a gyümölcsöket. Már ha elég jó a föld, mert nálunk egy szem nem terem soha, de nem adom fel. Mindig, mindenütt szépen termett, szóval nem igényes, csak egy egészen picit.

Az még eszembe jutott, hogy a kert fekvése és fényhez jutása sem mellékes. Ha nagy házak, sövények, fák, dombok árnyékolnak, akkor ne várj sokat a dologtól. Az én kertem északi lejtőn van... A gyümölcsfák lelkesen teremnek, azzal szerencsére ott sincs baj s azért van fény, lehetne olyan szitu, hogy mindig árnyékol valami.

Nekem a szőlő gond, mert nincs egyetlen pont sem, ahol jó neki a hely. Évekig szerencsétlenkedtek a tuja mögött, a terasz és a szomszéd ház által is árnyékolva (plusz a gigászi tuja), de most már elérték a napot és elkezdtek futni. Ezekből még lehet valami, végig fogom futtatni az eresz alatt, egy havernál láttam, hogy kampók, láncok s azon futottak a szőlők sok-sok méteren át s teremtek, ahogy kell.

A kertészkedés picit olyan, mint a lakberendezés: nem feltétlenül látja az ember, hogyan kellene, főleg problémás helyeken, de egy szakértő ki tudja hozni a maximumot (persze nagy terméshez akkor is sok földterület kell, ha zöldségről van szó. a gyümölcsök más lapra tartoznak). A 4. hozzászóló nem semmi, avokádó, erre nem is gondoltam, hogy van fóliában. Fóliát én is tervezek egyszer, nagynénéméknél remek termést hozott s korán. Gyerekként élménynek sem volt utolsó ott nézelőgni...

Még valami. A bab szép is tud lenni, s elvileg pici hely is elég, felfut és kész.

Nálunk persze nemigen terem az sem. De egy távolabbi szomszéd ugyanebből a földből nagyon jó termőföldet hozott ki, évekig tolták bele a trágyát, de sikerült. Nekik vannak állataik, baromfi, kecske... Az jó, a kecske igénytelen, körberágcsálja a dűlőt (jó, ez speckó hely, alig van lakott ház. meg nem mondom, mit adnak még neki, de jóformán mindig ott legelésznek valahol), tejet és húst ad... A baromfi pedig tojást és a zöldhulladékot az is szívesen eszi, persze más is kell neki.

Mit értesz azon, hogy megéri?

Ha eljársz dolgozni maszekban munka után, vagy ugyanezen idő alatt kertészkedsz, akkor nem éri meg kertészkedni.

Ha tévézés, fészbúkozás, vakarózás helyett kertészkedsz, akkor megéri.

Ha a ház, beálló, virágoskert, ilyesmi méretét leszámítjuk, akkor van mondjuk 400 m2 hasznosítható területed. Ezen nem fogod megtermelni egy család zöldség-gyümölcsszükségletét, az biztos, de hozzájárulhatsz a költségekhez.

Egy ilyen apró kertet egy hozzáértő személy heti 8 órai munkával rendben tud tartani. Ehhez mérten nem kell túl sok nyereséggel számolni, szakértelem nélkül talán csak 100-150 E lesz a tiszta nyereség, vagyis egy napi munkára 4, vagy jó esetben 6 E Ft haszon jut. (Viszont ezt lehet úgy csinálni, hogy nem délben, a 35 fokban, hanem este, munka után 1-2 óra.)

(Ez nem csak duma, a heti 1 nap munka. Mi több, mint 4000 m2-t művelünk (zöldség, gyümölcs, virág), ennek a munkának a felét én végzem. Nekem is van munkahelyem, plusz heti 15 óra készenlétem, napi 2 órát utazok munkába, és a területem 2/3-a 32 km-re van.)

Nincs elég helyed, ezért ne termelj olyasmit, amit dömpingáron meg lehet venni szezonjában. Pl. krumpli, hagyma, bab csak annyi legyen, amit frissen felhasználsz, amikor még drága a piacon.

A gyümölcsök sok helyet elvesznek (igaz, nincs is velük annyi munka), tehát ha mindenképpen akarsz pár fát, akkor kisebb termetűeket, amiknek a teljes termését fel tudod használni. Egy 25 éves diófa simán elfoglal akár 150 m2-t, egy nagyobb sárgabarack vagy cseresznye is 60-100-at, aztán egy idő után ott állsz 30 kg cseresznyével vagy 100 kg barackkal, ami ugyan nem akkora gond, csak éppen hasznosabban is felhasználhatnád a fa helyét.

Almát megint csak nem érdemes szűkös kertben, mert ősszel azt is olcsón meg lehet venni, nyári almából meg csak pár kilót eszel meg.

Gyümölcsfákra azt szokták mondani, hogy nem éri meg, mert sokba kerül a permetszer. Nálam egy átlagos fa permetezése olcsóbb, mint amennyiért 1 kg gyümölcsöt el tudok adni. (Ez évi 4-6 permetezést jelent.)

Zöldségfélék esetén még kevesebbet kell permetre költeni.

Veszel egy csomag répamagot 50 Ft-ért, öntözésre, gépi talajművelésre, trágyázásra, csigairtásra költesz még 50-100-at, és terem 20 kg sárgarépád.

Veszel fél kiló fokhagymát 800-ért, elduggatva lesz belőle egy 12 m-es sorod, öntözni nem feltétlenül kell, csak talajművelés, trágya, esetleg 1-2 permetezés, mindenestől max. 200 Ft, és lesz 4-5 kg fokhagymád, ami elég a családnak.

Stb.

Ja persze, ha csirkét vagy disznót tartasz, annak venned kell a kaját. (Haszon: a munkád ára, nem vezérigazgatói órabérrel számolva.)

Az aquapónia ára soha nem jön be, azt csak hobbiból lehet csinálni.

Fóliázni nem érdemes, mert érdemi termeléshez kell egy bizonyos légtér, nem úgy van, hogy területarányos. Egy pár m2-est megéri csinálni esetleg, főleg ha sikerül bontott anyagokból, őszi-tavaszi növények számára a szezon megnyújtására, plusz palánták előnevelésére.