A hajaker vízkultúrás balkonládáit még mindig nem forgalmazza egyetlen viszonteladó sem Budapesten?

Egyáltalán tudod mit jelent a viszonteladó? A termék értékesítési útját kijelölő kereskedők különféle

funkciókkal és minőségben, az értékesítés kockázatainak és

pénzügyi terheinek eltérő mértékű vállalásával, a disztribúció

más-más szintjén, a termelő vagy a fogyasztó megbízásából, illetve

tőlük lényegében függetlenül vesznek részt az értékesítési

folyamatban. A kereskedőket célszerű aszerint elkülöníteni, hogy

tevékenységüket kinek a számlájára és kockázatára végzik.

Viszonteladók

A viszonteladók csoportjába tartozó kereskedők árut

vásárolnak és adnak tovább minden lényeges átdolgozás nélkül a

saját nevükben, számlájukra és kockázatukra. Tevékenységük során a

megvásárolt árunak – újra eladásáig – tulajdonosává válnak.

A vétel és az eladás különbözete az árrés (haszonkulcs), amely a

saját költségek és a nyereség fedezetét képezi. Viselik az

értékesítéssel járó kockázatokat, mindenekelőtt az áru-, ár- és

hitelkockázatot. A kereskedelmi tevékenységet finanszírozzák, így a

termelőt mentesítik attól, hogy pénzeszközeit hosszabb ideig

lekösse.

A külkereskedelmi cégek gyakran árura vagy relációra

specializálódnak. Bár export és import tevékenységet egyaránt

folytatnak, tevékenységüknél a behozatal vagy a kivitel rendszerint

túlsúlyba kerül.

A nagykereskedelem egyrészt a közvetítő szerepét tölti be a

termelés és a fogyasztónak közvetlenül értékesítő kiskereskedelem

között, másrészt a termelés termelési eszközökkel való ellátását

biztosítja. A nagykereskedelem funkciói:

a piaci igényeknek megfelelő áruk nagytételű beszerzése a

termelőktől vagy importból,

raktározás,

a termelői kínálat igényeknek megfelelő alakítása,

az áru eljuttatása a termelőtől a kiskereskedőig,

kétirányú információtovábbítás.

A nagykereskedők specializálódhatnak az áruk bizonyos csoportjaira,

vagy általános kereskedői tevékenységet folytatnak. Vállalkozhatnak

szinte valamennyi kereskedői funkció ellátására, vagy szorítkozhatnak

csak meghatározott tevékenységek végzésére.

A kiskereskedelem a fogyasztóknak való közvetlen eladással elsősorban

a lakosság áruellátását biztosítja. Funkciói:

a fogyasztók igényeinek megfelelő áruválaszték és tételnagyság

kialakítása,

a folyamatos ellátás biztosítására készletezés,

az értékesítés elősegítése (pl. reklámokkal, akciókkal,

szolgáltatásokkal, hitelekkel, stb.)

A kiskereskedelem vagy üzlethálózat révén, vagy bolti kereteken

kívül (csomagküldés…) bonyolódik le. A kiskereskedelmi üzletek maguk

is sokfélék lehetnek: széles áruválasztékú üzletek vagy szaküzletek,

kisebb boltok vagy nagyobb áruházak, szupermarketek, stb.

Nagy- és kiskereskedelmi funkciók szervezetileg elkülönülten, de egy

kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.

A kereskedőházak nagy tőkeerejű vállalkozások, amelyek exporttal és

importtal egyaránt, valamint az áruk széles körével foglalkoznak, és a

kereskedelmi tevékenység mellett gyakran a termelés finanszírozásában

is részt vállalnak.

A mai tendenciák azt a törekvést jelzik, hogy az értékesítési út

egyes kereskedőtípusok kikerülésével lerövidüljön. Ez viszont azzal

jár együtt, hogy a kikapcsolt kereskedők funkcióját az értékesítési

csatorna megmaradt tagjainak kell átvenniük.

Közvetítő kereskedők

A közvetítő kereskedők tevékenységüket

megbízásból, a megbízó számlájára és kockázatára fejtik ki. E

típuson belül további megkülönböztetést lehet tenni aszerint, hogy a

közvetítő jogosult-e a maga nevében a megbízó javára szerződést

kötni vagy nem.

A bizományos a megbízó javára, számlájára és kockázatára, de a

maga nevében áruk és szolgáltatások eladásával/vételével foglalkozik

(bizományosi) díj ellenében. A megbízó és a közte létesülő

kapcsolat tartalmát, tevékenysége terjedelmét a bizományi szerződés

határozza meg. A bizományos harmadik személlyel szemben önálló

kereskedőként lép fel, a saját nevében köt üzletet, ugyanakkor a

kereskedelmi tevékenységet a megbízó finanszírozza, és ő vállalja a

kockázatokat is.

Az ügynöki tevékenység megbízás alapján, a megbízó érdekében,

nevében, számlájára és kockázatára, jutalék ellenében kifejtett

tevékenységet jelent. Az ügynök az eladó és a vevő között

közvetít, egyikük, esetleg mindkettőjük megbízásából. Feladata a

piac felkutatása, a szerződő felek összehozása, az ügyletkötés

előkészítése. A szerződés megkötése az ügynök közreműködésével

ugyan, de a megbízó nevében, számlájára és kockázatára történik,

tehát közvetlenül az eladó és a vevő között zajlik. Az ügynöki

megbízások fajtái sokfélék, két fő típusuk:

üzletközvetítő ügynök – az áru

értékesítésében eseti, ad hoc jelleggel működik közre (pl.

tőzsdei alkuszok);

képviselő – a megbízó érdekében,

meghatározott területen, meghatározott árucikk eladásának

közvetítésével tartós megbízás alapján foglalkozik.

A közvetítők piaci ismeretük, hírnevük, stb. révén fontos szerepet

játszhatnak megbízóik céljainak elérésében. Mindazonáltal nem szabad

elfelejteni, hogy a közvetítő a megbízótól független kereskedő, aki

mások képviseletével is foglalkozik, így egy megbízó által

korlátlanul nem befolyásolható. Ebből kifolyólag érdemes a közvetítő

céget gondosan megválasztani.

A termelő/fogyasztó saját értékesítési szervezete

A viszonteladók a termelők és a fogyasztók által csak közvetve

befolyásolhatók. A közvetítők lényegében már a termelők vagy a

fogyasztók értékesítési szervezetét alkotják, azonban tőlük

független, önálló közreműködőként, szerződéses kapcsolat

keretében.

Az áru áramlásának megszervezésében a termelő és a fogyasztó

között nemcsak a közéjük ékelődő idegen kereskedők vesznek részt,

hanem a termelő/fogyasztó maga is, saját tulajdonú értékesítési

szervezetével: kereskedelmi részlegek, irodák, szerviz- és

vevőszolgálat, stb.

Szóval, aki másnak vermet ás, az sírásó vagy közmunkás. De amúgy Tesco Gazdaságos.