CSONKÁZÁS / CSONKOLÁS gyümölcsfák metszésénél: káros, vagy sem? 2 eltérő nézet kering erről, amivel épp most szembesültem. Utat nyit a fertőzésnek és a fejlődést akadályozza, vagy épp az elágazásnál nem támad nagy seb általa?
Csak a kérdésre nem válaszoltál ...
de nyilván igazad van- :-)
Hagynál csonkot, vagy sem?
Akkor most válaszolok,ez nagyban függ attól ,hogy mekkorák a metszlapok .Ujjnyi vastagot még nem szokta bekenegetni.
3-4 cm átmérőtől már lehet lezárni a sebeket .
1 voltam
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Igen, ezeket a kenőcsöket (látásból) ismerem, bár
még nem használtam. Meg olyas valami is rémlik, hogy
régen festéket - talán olajfestéket - használtak erre
a célra (sebzések lezárása).
De mégis mi előnyösebb? Minél közelebb visszavágni
az elágazáshoz, vagyis ággyűrűre metszeni, vagy
rövid csonkot hagyni? Úgy értem, amennyiben AZ EGÉSZ
ÁGAT el szeretnénk távolítani ...
Én még soha nem hallottam olyat, hogy hasznos lenne csonkot hagyni.
Ággyűrűre kell metszeni, hogy a fa be tudja gyógyítani a sebet. Ha csonkot hagysz, akkor a fa nem tudja beforrni, és mikor a csonk kikorhad, akkor lesz egy odú, amiben mindenféle rovarok és atkát tudnak áttelelni. A korhasztó gombák ott bejutva kikorhasztják a fa belső, elhalt részét, és a fa egyszer csak eltörik egy viharban, mert a belső szerkezete szétrohadt.
Így tudtam én is idáig. Csakhogy a napokban kaptam egy divatos
"video tanfolyamot", ami metszésről szól (nem nehéz megtippelni,
melyik az) ...
Itt a kajszi metszéséről szóló rész 7. percének végén a fickó
azt mondja: "Egy hiedelem, hogy nem szabad csonkot hagyni.
Én például nagy cseresznyefánkon, saját kertünkben élvezettel
hagyok csonkokat. Megkönnyíti az unokák fára mászását."
Máshol meg a szakkönyvek az sulykolják, hogy NE hagyjunk csonkot,
mert fertőzésnek nyithat utat, beszáradásával gátolhatja a fejlődést.
Szívem szerint inkább én is erre szavaznék. De akkor az öreg B. Gyuri
bácsi miért adja nevét ilyesmihez? :-O
Nem esztétikai.
Mint írtam, ha a kéreg nem tudja beforrni a sebet, mert ott van a csonk, akkor ez idővel kikorhad, és a fa belsejébe is behatol a korhadás. Akkorra meg már késő lehet, mert minél idősebb a fa, annál gyengébb a vegetatív tevékenysége, annál nehezebben forrja be (takarja el) a csonk helyét. A kikorhadt belsejű törzset meg eltöri a vihar. Az a helyes, ha a csonk elkorhadásának idejére már beforrta a kéreg.
Szia.
A csonkolásos metszést idősebb gyümölcsfák ifjításához használjuk, ilyenkor a 8-10 éves felkopaszodott ágrendszerű fákon 25-35 cm hosszúságú csonkokat alakítunk ki, az egész fa magasságában, és a tetejét olyan magasságba csonkoljuk vissza amilyen magasságba szeretnénk. A magasság általában 2-3 méter szokott lenni, mivel egy központi tengellyel rendelkező fánál ez a magasság az ideális a szüreti időszakban.
Tapasztalatból beszélek, mivel a szakdolgozatomat, cseresznye ifjításából írom, amelynél a 4m vagy annál magasabb fákat 4mx1m térállású ültetvényben csonkoltam vissza, minden ágat kb 25-35 cm hosszú csonkra vágtam vissza, lehetőleg úgy hogy a csonk végén egy élő rügy, vessző vagy bokréta legyen. A visszacsonkolás után kacor segítségével a keletkezet csonkok végét egyenletesre vágtam, hogy ne legyen recés a fűrészelés után, a kérget is picit levágtam kb 0,5-1 cm-re körbevágtam. Aztán pedig sebkezelővel az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű vágásfelületeket lekezeltem. A fagélt lehet helyettesíteni olajfesték+réztartalmú szerrel (a gombák ellen); ez nagyobb ültetvényekben pénztárcakímélőbb megoldás. Nagyon szépen megfiatalodtak a fák; 2003-as telepítésű ültetvényről van szó, és most már ismét piacképes termést produkál, metszésben karban van tartva, és nem hagyjuk most mát a vázágakat felkopaszodni.
Kép a visszacsonkolt fákról
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!