Melyik gazdagabb tápanyagban: a komposzt vagy az istállótrágya?

Nagyon okos vàlaszomat úgy kezdem, hogy mivel

Nem értek hozzá, ezért a komposztot preferálom számos előnye miatt. Ez van kéznél, nem lehet túladagolni, nem büdös, két legyet ütök egy csapásra vele (tápanyag az egyiknek, és "szemét"eltűntetés a másiknak), tuti nem égetem ki vele a földet és (ha nem tettem bele beteg növényt) semmilyen kártevőt nem viszek be a kertbe vele.

Ugyanezért nem vágom rá kapásból, hogy jobb az istállótrágya. Mert nem értek hozzá. :)

A trágyának csak egyik (kisebb) hatása, hogy pótolja a tápanyagokat.

A fontosabb hatása, hogy mindenféle mikroszkopikus élőlények vannak benne, amik segítik a trágyában lévő és a már korábban is a talajban lévő tápanyagok feltáródását, azaz a növények számára felvehetővé teszik azokat. A komposztban is vannak ilyenek, de kevesebb darab és kevesebb féle.

Ezért van, hogy ha a trágyát nem szántod/ásod be, hanem a talaj tetejére szórva kiszárad, más szóval megég, akkor a hatása igencsak lecsökken, pedig a tápanyagtartalma nem változik.

A kérdésre nemtom a választ.

A komposzt növényi darabkákként kezdi, majd a gombák, bacik megkezdik a lebontását, végül a giliszták is átrágják, és a kész komposzt az gyakorlatilag elhalt mikroorganizmusok tömege, giliszták trágyája.

Az istállótrágya növényként kezdi és a kérődző állatokban a bendőben a mikroorganizmusok megeszik, felhasználják a saját sejtjeikhez, és a tápcsatornába bekerülve a megmaradt növényi részekkel együtt tovább bomlanak, emésztésre kerülnek (a tehén ha úgy vesszük húsevő), és ami a végén kikerül annak a nagy része mikroorganizmus, és nagyon sok elhalt sejt kerül bele a tehén bélcsatornájából.

Nem tudom, a fonalférgeknek van-e közük a trágyához.

A reteklégyhez, ami a retekbe fúr, semmiképpen.