Mernél házat venni vályogból?
Olyan házban lakok, ami aláfalazott vályog, illetve csak az utcafront tégla.
Szeretem, mert 60 centis fala, és kb ugyanekkora mennyezete van, így ahogy előttem írták, remek a szigetelése, nyáron ritkán használok ventillátort, és télen se drága melegen tartani.
Ismerek olyan párt (ráadásul gazdag családból), akik pont emiatt saját kezűleg vetettek vályogot, és betonalapra vályogból építkeztek.
Amire oda kell figyelni:
- Mindenképp legyen aláfalazva, de legalább alászigetelve. Ha ez hiányzik, de száraz a fal, akkor utólag pótolható!
- Szigorúan tilos a nyílászárókat műanyagra lecserélni!
- Szintén nem ajánlott- és felesleges is - a fal külső szigetelése.
Nem becsülöm le a vályogot és tudom hogy a vidék nagy része vályogból épüt,én is sokszor szálltam meg vályogházban,ismerem a nyáron hűs,télen meleg jelenséget,mégis..a tégla építésű az valahogy biztosabbnak,ÉRTÉKÁLLÓBBNAK tűnik,úgy értem minden gond nélkül állni fog feltehetően 50 év múlva is.
A vályognál honnan lehet tudni hogy mire építették és milyen állapotban van?
Akkor már nem okosabb ha veszek egy üres telket,öntetek egy betonalapot és arra rá ÉPÍTKEZEK vályogból?
Természetesen lehet szigetelni a vályogot méghozzá szalmabálával nagyon jól, simán kaphatsz egy A kategóriás házat. Mivel a vályog hővezetési tényezője ~0,7 körüli, egy mai tégla ennek a fele, így én nem nevezném jó hőszigetelőnek. Klímája kiváló, nagy tömege és páratároló képessége révén nyáron nagyon sokára melegszik át.
Jelenleg van egy előszabvány vályogra és szalmára mint építőanyagra ami eddig nem volt. Mivel ma követelmény a jó hőszigetelés és hőtárolás, jó kombinálni a vályog falat szalma szigeteléssel. Előnye, hogy olcsó és kaláka formában megoldható.Van rá hazai példa; 110m2-es ház évi fűtési költsége fával 40-50E FT.
Anyám háza is sárfal. Beton alapra épült kátránypapír szigeteléssel 1969-ben. Ha jól számolom immár 43 éve áll gond nélkül, de nem úgy néz ki mint ami össze akar omlani! Szerintem a következő 30 évben még nem lesz gond vele...
:)
"a tégla építésű az valahogy biztosabbnak,ÉRTÉKÁLLÓBBNAK tűnik,úgy értem minden gond nélkül állni fog feltehetően 50 év múlva is.
A vályognál honnan lehet tudni hogy mire építették és milyen állapotban van? "
2-es hsz. vagyok...
Csak két észrevétel: a mi házunk nem tudom, mikor épült, a papírokon az szerepel: "feltehetően a 19. század második felében", és még stabilan áll...
Nem mellesleg: gyerekkoromban pár utcával arrébb volt egy gázrobbanás... a teljes ház leomlott, egyetlen fal maradt ép: az a régi vert fal, amihez építették az új téglaházat... (csak időközben a melléképületet lebontották).
Azért ez elgondolkodtató, nem? ;)
Nem félnék. Sőt, építenék is. Viszont, építkezni Magyarországon nem lehet csak úgy vályogból. Mintadarabokat kell készíteni és azokat be kell vizsgáltatni. Amennyiben megfelelnek, akkor lehet csak építkezni belőlük.
Hőszigetelni tényleg botorság, de nem felesleges. Valóban lehet szalmával, csak akkor valahogy meg kell oldani a rágcsáló problémát, vagy valami szálas hőszigetelő anyaggal (üveg vagy kőzetgyapot), amin keresztül tud a pára távozni.
Ha veszel egy ilyen házat, akkor azt kell kideríteni, hogy van-e vízszigetelés és ha nincs, mekkora a talajvízszint, illetve hogy fel tud-e addig kúszni a talajvíz. Másik amire odafigyelnék, hogy a tetőszerkezet milyen állapotban van, nem ázott-e az épület felülről.
Magyarországon egyébként egy érdekes dolog, hogy sokan csak a téglát tekintik építőanyagnak, miközben van rengeteg alternatíva. Továbbá tény, hogy ahogy fentebb is írták, a vályognak a legjobb a klímája, és megfelelő vastagság esetén nagyon fűteni sem kell, a hőtárolási képessége miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!