Hogy szokás szántót, kaszálót bérbeadni (szomszédnak)?

Elég egymás között egy szerződést írni,két tanúval aláíratva.

A bérleti díj pedig a termés árának általában a fele. De ha gyep,amit először fel kell törni,akkor az első évben elég a negyede.

Felénk legalább így szokták kiadni a kerteket,szántókat.

Így a bérlő akkor sem jár nagyon rosszul,ha rossz a termés.

Ha baráti alapon megegyeztek, az lesz az, ami elrontja a jószomszédságot. A szerződés az, ami megvédi.

Egyszerűen leírjátok egy papírra, hogy XY (születési hely, idő, anyja neve, személyi igazolvány szám) bérbeadod a XX házszám alatt / helyrajzi számon található YY méretű földterületet művelés céljára YX-nek (születési hely, idő, anyja neve, személyi igazolvány szám). YX a bérlésért évente ZZ forintot köteles előre fizetni. A bérlés határozatlan időre / N évre szól. Aláírás, dátum, tanúk.

Célszerű a szerződéssel egy időben az első évi bérleti díjat is elkérni, ez esetben azt is írd rá a szerződésre, hogy az első évi bérleti díjat átvetted. A továbbiakban is úgy érdemes csinálni, hogy amikor fizet a bérlő, hozza a szerződést és arra ráírod, h megkaptad a pénzt.

NAtehát, hogyne lehetne elbirtokolni? Szomszéd simán elbirtokolja ha jogcím nélkül jóhiszeműen használja 15 évig.

A szerződésedre a PP 196 § az irányadó, vagyis gépel szöveg, a végén keltezés (hely, idő), a fele kaláírása, és két tanú aláírása és lakcíme (a tanú lehet bárki, családtag, nőgyógyász, paprikajancsi, jumurdzsák, bárki). Én a 2-3000 forintnál a külterületi nagyüzemi mezőgazdasági termelést vettem alapul, belterületen kertként hasznosítva nem tudom mennyit fizetnek, de nem divat mostanában belterületi kertet bérbe venni.