Tavaly láttam egyes kertészkedős csoportokban, hogy néhányan kicsírázott krumplit vastagabban hámoztak meg, elültették, nőtt belőle növény és lett is termés alatta. Milyen vastagon kell hámozni ilyenkor, hogy legyen esélye?

"krumplit vastagabban hámoztak meg, elültették, nőtt belőle növény"

Megerősítem. Nagyanyám is mesélte hogy a 2 háború között elfagyott a krumplija. És így lett mégis termés.

Persze, én is így szoktam ilyenkor. Március-májusban elültetem a csírás részt, ami lehámozok, bőven elég a fél centi.

Mindig van alatta termés.

Lehet alatta termés, de mivel kevés tápanyagot tartalmaz indulásnál, ezért nem lesz valami szuper termés.

Ezt "élesben" soha az életben nem csinálták. Ez csak "rural legend".

Anno én is hallottam ezt időnként nagyapámtól, aki 1921-ben született.

Mikor már nagy lettem, egyszer rákérdeztem, hogy csinálta-e ezt így az ő családja? Vagy tud-e legalább egy esetről, amikor bárki, egy általa ismert ember így ültetett krumplit?

Erre csak habogott, hogy hát nem tud senkit, csak ezt szokták mondani, hogy így is lehet. És mint mondtam, 1921-ben született, tehát biztos hallotta volna, ha akár az ő születése előtt a szülei vagy nagyszülei így ültetnek, mert azt elmesélték volna neki gyerekkorában. (Akkoriban nem volt tévé, rádió, újság, ezért rengeteg időt töltöttek az emberek történetmeséléssel.)

A mai világban azért egy gyenge-közepes termés talán még elérhető, rengeteg vízzel és műtrágyával. De a világháború idején még nem volt szivattyújuk az embereknek, és eleve kis termésmennyiségre képes fajtákkal, minden öntözés nélkül, legfeljebb apró, ültetni való krumplit tudtak volna előállítani így, krumplihéjból.

És mivel eleve nem is félkilós krumpli termett, hanem rendes körülmények közt is csak jó tyúktojásnyi volt a nagyja, ezért nem volt értelme hámozgatni, mert vagy héj volt az egész és semmi enni való belseje, vagy nem kelt ki, ha vékonyan hámozták.

1

Ha elfagy a krumpli (szára), attól nem kell másikat ültetni. A föld alatti résznek nem lesz baja, mert tavasszal már nem fog átfagyni a föld, és 3 nappal az elfagyás után újrahajt. Nekem is fagyott már el többször is, és semmi gond nem lett belőle, mindig jobb termésem lett, mint annak, aki csak áprilisban ültette.

6-os, próbáltad a módszert vagy ezt csak így fejből kitaláltad?

Az 5-ös vagyok, mint írtam, én ninden évben elültetem tavasszal-nyár elején a csírás krumolihéjat, mert miért ne, van hely a konyhakertemben neki.

Na most, tény, hogy nem lesz akkora hozama, mintha rendes vetöburgonyát raksz el, de az egyáltalàn nem igaz, hogy apró szemű lesz, nekem akadtak benne egész szép nagyok is, közepesek a kicsivel vegyesen. Jobb a termés belőle, mint amit itt felvàzolsz és jó minőségű újrkumpli pont akkor, mikor 5-600 ft az újkrumpli kilója.

Műtràgyát, vegyszert egyáltalán nem használok rá, locsolni valamennyit szoktam, mondjuk heti kétszer kánikulában, de ha épp esett kétszer eső a héten, akkor nem.

Most őszintén, úgyse tudok mit kezdeni a csírás krumplihéjjal, miért ne ültetném el? Lehet, hogy csak 10 kiló lesz 15 helyett, de ingyne volt és vegyszermentes saját.

1-es vagyok.

Nekem nagyanyám mesélte. Első szám, első személyben!

És 1916 december 24.-én született. Pápa mellett, Veszprém vármegyében. Egész életét a város 5-20 km-es vonzás körzetében élte le...

7

Igen, tizenéves koromban kipróbáltam sok mindent, ezt is. Nem volt értelme.

8

Akkor vagy ő nem értett hozzá, vagy te értettél félre valamit. A krumpli nem tud elfagyni a földben tavasszal már. Ahhoz két hét -10 kellene. (És még azt se szabad kizárni, hogy ő is csak hallotta, csak azért mondta E/1-ben, hogy érdekesebb legyen. A standuposak is mindent így mesélnek el, nem véletlenül.)