Emelt ágyás, tarackos területen megoldható vagy van értelme?

Irt: rövid i.

A magaságyás alá nem szabad fóliát tenni, mert alulról vizet vesz fel, plusz a legtöbb növény gyökere is lemegy az eredeti földbe.

200 m2-re magaságyás, azért nem semmi...

Most a korai dolgokat már ki kell hagyni (ha nem gondolkodtál előre tavaly ősszel), de a tarack már most növekedésnek indult, 2 hét múlva elég nagy lesz, és lehet gyomirtózni. Még akkor is elég kicsi lesz ugyan, de ha 4 dl-t teszel 10 l vízbe, meg hozzá tapadásfokozót (anélkül lepereg róla), akkor szépen kipusztul a tarack gyökerestől, és nem lesz vele bajod a továbbiakban. 2 héttel a szórás után lehet talajmunkát végezni és ültetni, amit csak akarsz. (Ha fel lett ásva ősszel, és csak ritkás a tarack, akkor közé már a gyomirtózás másnapján is lehet veteményezni. Csak az a lényeg, hogy a tarackgyökereket ne bántsd.)

Esetleg még az is megoldható, hogy ahol kevésbé tarackos, oda mennek a korai vetemények, ott mechanikusan ritkítod a tarackot év közben, aztán ősszel onnan is kigyomirtod, ami még maradt.

4-es a veteményesbe akkor most simán bele lehet gyomirtózni? ("2 héttel a szórás után lehet talajmunkát végezni és ültetni", "gyomirtózás másnapján is lehet veteményezni")

A másik dolog a tarack gyökér, én eltávolítottam, mert egyszerűen zavart, hogy valami még bent marad.

Most kinek a tanácsát fogadjam meg, Megyeri Szabolcs kertészmérnök, címzetes egyetemi docensét a

https://www.youtube.com/watch?v=uuEb1dwSIuk oldalon, ahol elmondja ő hogyan szabadult meg gyökerestől a taracktól,

vagy a tiéd, miszerint "lényeg, hogy a tarackgyökereket ne bántsd"?

"A takarásos módszert olvastam, hogy az hosszabb távon hatásosnak bizonyult."

Akkor magaságyás helyett inkább mulcsozzál. És ha előtör mégis, akkor huzogasd. De a mulcsozásnak kellő vastagságúnak kell lennie végig, az egész évben. Ha zömül és tömörödik, akkor pótolni kell. Nem egyszerű történet, mert én is évekig küzdöttem vele. Aztán eluntam, az egyik nyáron parlagon hagytam a tarackos területemet, és kalászbontás előtt glifozáttal megfújtam. Mivel a glifozát lefelé is vándorol, ezért a föld alatti rizómák is elpusztultak. A következő évben már szépen lehetett kertészkedni a területen. Az igazsághoz tartozik, hogy a korábbi években elhullajtott magokból még évekig kél ki egy két kósza tarackbúza, de ezekkel már könnyebb elbánni.

5

Hát ez totális hozzá nem értés, hogy nem lehet egyetlen gyomirtózással megszabadulni a taracktól. Ebből a tárgyból eljöhet hozzám tanulni. Én - kényszerűségből - olyan dolgokat is kitapasztaltam saját magam a gyomirtókról, amiket 2 gyártó cég 7 saját növényvédelmi szakmérnöke se tudott nekem megmondani, ezért csak a próba segített. (Glifozát használata fagyponthoz közeli hőmérsékleten.)

Olyan persze létezik, hogy valaki nem jól használta a gyomirtót, és nem pusztult el a tarack elsőre. Pl. nem volt még elég fejlett a szert felvevő levélzet (ezért kell tavaszi használatkor növelni a dózist), vagy nem használt tapadásfokozót, ezért a mikroszőrök miatt leperegtek a levelekről a cseppek, vagy a korábban elvágott gyökerek nem kaptak és utána kihajtottak, vagy nagy hőségben gyomirtózott valaki, mikor a levelek leégtek a gyomirtótól, ezért nem tudott a hatóanyag beszívódni. (Ezt se olvastam még sehol, hogy hőségben nem szabad csinálni, de miután több alkalommal láttam az eredményt - ill. eredménytelenséget, most már tudom.)

A glifozát felszívódik a gyökerekbe, és azok pusztulását okozza. Ezért teljesen felesleges őket kiásni. Egy ideig persze még nem rohadnak el, és ha valaki ráér, meg zavarja, akkor ássa ki. De nem szükséges, majd elkomposztálódnak egy év alatt.

Az eredménytelenségnek az is oka lehet, hogy a gyökerek nem pusztulnak el olyan gyorsan, mint a levelek. Így ha nekifogunk kiásni idő előtt, akkor egyes gyökérrészek, amik a bármi ok (pl. sérülés, élettani okok) miatt beállt rossz nedvkeringésük miatt csak kisebb dózist kaptak, levágva és bent maradva kihajthatnak. Ha viszont nem vágjuk le, akkor folyamatosan szivárog át ezekbe is a hatóanyag.