Fák és bokrok metszésekor kivágott ágakat ledarálva komposztba jobb dobni vagy mulcsoláshoz jobb felhasználni? Milyen a lidl-es parkside aprítógép? Mekkora méretűre aprít? Komposztnál nem lesz túlsúlyban a szén aránya az ágdarálék miatt?

Komposztba is teheted csak az a gond, hogy lassabban fog átalakulni, tovább tart a komposztásódás. Meg persze más is lesz kicsit az összetétele a komposztnak utána.

Mi úgy oldottuk meg, hogy keveset, a vékonyabb, zöldebb részeket tesszük a komposztba, de amikor sok ág van, sok levéllel akkor azt a kert sarkában külön halmozzuk fel. Ott hagyjuk összeesni és időként megy rá egy kis föld. Ott ráér évekig komposztálódni és az sem gond ha nincs ledarálva minden.

A bokrok, szőlő, paradicsom meg hasonlók tövébe nem fakérget, aprítékot szoktunk tenni hanem a levágott füvet. Az hamar összeesik, bemosódik a talajba, de közben könnyen pótolható. Csak nem rögtön kell a növény alá tenni hanem hagyni kell kiszáradni kicsit előbb külön kiterítve. De volt hogy a vékonyabb ágakat apróra vágta apósom és az is ment a bokrok alá.

Nem szállítják el a zöldhulladékot felétek? Az sokkal kulturáltabb megoldás, mint ilyen kis teljesítményű daráló.

Ez apróra darál, de csak mindent egyenesre vágva, és szálanként tudsz bármit is beledugni, az elágazásokkal nem megy. Rengeteg időd rámegy az előkészítésre és darálásra is, a szomszédokat kb. tízszer annyi ideig idegesíted a zúgással, mint ha egy hónap szárítás után elégetnéd az ágakat, ráadásul mind az elszállításnál, mind az eltüzelésnél károsabb a darálás a környezetre nézve. (Mivel mindhárom módon szén-dioxiddá válik a fa idővel, csak a darálgatással még egy nagy rakás elektromos energiát is elhasználsz amit szintén valamilyen környezetszennyező módon állítottak elő.)

Veteményt darálékkal nem érdemes mulcsolni, mert ősszel, ugye, fel kell ásni az egészet, és még jövő tavaszig se fog komposztálódni. Jövőre meg csak a probléma lesz vele. Azzal is, hogy darabos, meg azzal is, hogy a komposztálódás idejére - katalizátorként - nitrogént köt meg, a veteményeid elől. (Ha komposztba kevered, némi nyári hulladékkal keverve, úgy kb. másfél év alatt lebomlik.)

Bokrok alá leterítve használható mulcsnak, ha nem akarsz semmit bedolgozni a földbe. Úgy is komposztálódik idővel. Csak kell belőle egy bizonyos mennyiség, ami őszig kitart, nem jön át rajta a gyom.

Ne a szomszéd néninek higgy, hanem a szolgáltató honlapjának.

Ha nem tudod megkeresni, írd meg a települést, megkeresem én, vagy valaki ráérősebb.

Ahol én eddig néztem, ott még mindenhol lehetett 80-100 cm-re vágva kötegelni. (De ahol 80-at írnak, ott is simán elviszik a 120-asakat.) Lehet, hogy nálatok pont nincs ilyen, de akkor is furcsa.

Ahová meg kötegesen elszállítják, ott szokott lenni rendes aprító, ahová kötegestől bevágják, és az 2-3 másodperc alatt ledarál egy olyan köteget, amivel neked egy órát kell kínlódni. (Egyenesre metszés plusz darálás.)

#5 A szomszéd néni téved, nem kell ilyen apróra vágni a zöldhulladékot. A szállítástól függ. Ha adtak hozzá kukát - nekünk adtak, akkor csak bele kell férjen, azt viszik el ami a kukában kerül ki. Korábban kuka nélkül szállították el, akkor kötegelni kellett. Kb. méteres hosszra vágtuk, az kényelmesen kötegelhető. Zsinórral kötöztük és próbáltuk a szúrós ágakat belülre tenni, hogy ne álljon bele a rózsa vagy szeder tövise a kezükbe. Kérdezz rá a cégnél, hogy miképpen kell a zöldhulladékot kihelyezned!

Ami nem jó komposztnak azt vitesd el, ami meg jó azt darálhatod ha akarod. A tüskés, vastagabb ágakat, amik tüzelni még túl vékonyak, azt kitesszük, a többit komposztáljuk mi is. Ágvágó elég hozzá.