Ha piacon szeretnék gyümölcsöket árulni, milyen gyümölcsökre érdemes jobban ráállni? Mik azok amiket jobban el lehet adni?

Szerintem ezek közül mindegyik.

Az általánosabbak azért, mert azt sokan keresik.

A különlegesebbek azért, mert az nincs mindenhol. Pl. én mindig nehezen találok friss fügét, ami jó is.

A mandulát nem tudom, az az ártól függ, meg az nem olyan kapós, mint a dió.

Na, itt rontottad el, ahol kb. mindenki, aki hirtelen kitalálja, hogy a mezőgazdaságból, kertészkedésből milyen jól meg lehet élni!

Először szerződés, aztán telepítés. Termelni főleg friss árut, úgy, hogy fogalmad sincs, hogy ki és mikor és hol fogja tőled megvenni, főleg, hogy mennyiért, az a legnagyobb baromság.

És ez majd minden zöldséggel-gyümölccsel így van. Megvan a leszedett árud, feltelefonálsz a pesti nagybanira, hogy mennyiért veszik át tőled mondjuk a sárgabarackot. Mondják, hogy 250-ért kilóját. Nagyon jó, bepakolsz, mész 150 km-t, ott vagy éjjel 2-kor egy utánfutónyi mosolygós, gyönyörű sárgabarackkal, hogy na, jöttél eladni 250-ért. Ők meg mondják, hogy nagyszerű, adnak érte 140-et. Miafsz?! Hát ha nem adod ennyiért, akkor viheted is vissza, csinálj vele, amit akarsz!

A mezőgazdaság a legbolondabb szakma a világon, nincs még egy ilyen, ahol nem az eladó mondja meg, hogy mennyiért adja az áruját.

A gyümölcseid a mandula kivételével minden csak frissen jók, egy részük érzékeny a késő tavaszi fagyokra, mind rovarporzású (méhecske meg egyre kevesebb), egy szelesebb virágzásban repülni sem tudnak, egy nyári vihar tönkretehet bármit (ennek is egyre nagyobb a kockázata)... A nyári aszályt meg borítékolhatod. Nagy bátorság ezek után időt, energiát ölni bele.

Vannak intenzív rendszerek ahol a környezeti elemek hatását lehet mérsékelni (öntözés, jégháló, fagyvédelem), de az nem piacozós méretben éri meg.

Inkább gondolkodj el azon, hogy a termésedet hogyan tudnád feldolgozni (pálinka, bor, lekvár, szörp, aszalványok), abból hova és mennyit tudnál eladni! Ezek ugyanis már nem friss áruk, ezeket már lehet raktározni, ha nem megy el most, elmegy a jövő héten, nem vagy annyira kiszolgáltatott.

"ha már ennyire szeretek a gyümölcsfákkal foglalkozni"

Ha a piacon fog ücsörögni a vevőket várva, nem lesz időd a gyümölcsfákkal foglalkozni. Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni. Ha meg csak a forgalmas piaci napokon péntek-szombaton árulsz, akkor a hétfőn-kedden megérett és leszedett árut már dobhatod ki...

Én is szeretek a kerttel foglalkozni, de én a felesleget befőttnek, vagy lekvárnak vagy dzsemnek teszem el, mert a kereslethez nem bírnék igazodni. Ha éretten és zamatosan szedem le például a málnát, akkor az nem tartható addig, míg kereslet lesz rá. Az aznapi... Jó, mondjuk a málna szélsőséges példa volt, mert nem minden szottyad meg és ereszt levet másnapra, de a háztáji termelésű gyümölcsöt éppen azért szeretem, vagy keresem, mert azt éretten szedik le, teljes zamatában - és nem féléretten, hogy még napokig lehessen piacozni vele a kofáknak...

Aztán mit csinálsz öt hektó lekvárral, meg két mázsa aszalt gyümölccsel? Te nem tudod elfogyasztani, meg nem is veszik meg, csak elenyészően kis részét.

Még esetleg a pálinka illegális eladása működőképes, ha felétek nem sokan árulják. Csak attól kell félni, hogy valaki (másik árus) feldob, és a fináncok tartanak egy házkutatást, nem olcsó játék. Ezt csak úgy lehet megúszni, hogy nincs (legalább otthon) főződ, évente 200 l cefrét kifőzetsz hivatalosan, hogy legyen papírod, és mindig csak a papíron szereplő mennyiséget tartod otthon, a többit meg rokonnál tárolod.

Én amúgy pont ilyesmit csinálok, mint amire készülsz, több, mint 20 éve. Csak néhányszor nagyobb volumenben, de rendes munka mellett. (Kb. 160 termő fám volt fiatalabb koromban, plusz szőlő, más bogyósok, zöldségek, vágott kerti virág, cserepes növény, fenyő. Kb. fél hektáron, több telken. Most már visszább vettem, eü-okokból, csak 1500 m2 körül vannak fáim és bokraim.)

Ahogy írják, a gyümölcs megtermelése gyerekjáték, de az eladás az problémás. Nálunk ez úgy lett megoldva, hogy a nyugdíjas szüleim ülnek a piacon. Ha sok minden érik, akkor minden egyes nap, így szinte minden elkel a leszedés utáni pár napban, nem kell pálinkával foglalkozni. Mivel a gyümölccsel nem lehet mit tenni, ha érik, akkor szedni kell, vagy lepotyog. (Vagy lehet 2 héttel érés előtt szedve árulni, mint a Lidl, Penny meg hasonló boltok, de akkor nem tudnánk a tizedét se eladni.) És nincs rá garancia, hogy ha kiülsz a piacra, akkor el is viszik a leszedett mennyiséget. Elég, ha egész délelőtt szakad az eső, a vevők máris úgy vannak vele, hogy majd mennek a következő piacnapon, vagy megveszik a boltban. Neked meg addig megrohad egy mázsa gyümölcsöd. Mert a következő piacnapra már megint lesz annyi frissen érett, ami elkel egy nap alatt.

Úgy van ez a tárolással, hogy hiába hűvös a hely (ami alap), a muslicák akkor is tömegesen mennek be. És ha egy negyed kilós érett őszibaracknak a héját átszúrják, akkor másnapra lesz egy centis barna folt, harmadik napra ez 5 centis lesz, negyedik napra meg rothadt a fele.

Egy nagyban termelő (és kereskedő) ismerősöm a garázsát belülről szigetelve hűtőházzá alakította. Innen jött az ötlet, hogy hűtődobozt kellene csinálni a legszükségesebb dolgoknak. Neked elég lenne akkora, hogy mondjuk 3x10 db M10 rekesz beférjen. Két sor 10-es OSB közé 10 cm polisztirol. Az ajtó szögvassal merevítve, elég egy szárnyú. Az egyik oldalához hozzáapplikálva egy kiselejtezett hűtőszekrény. Még a legkisebb fokozat is túlságosan hideget csinál, ezért bentre kellene egy olcsó szobai termosztát, ami kapcsolja az áramot, mondjuk 15 vagy 18 foknál. És elég járatni, mikor tényleg annyi gyümölcs van. Nem sok munka, nem sok pénz, és szerintem egy év alatt behozná az árát, rendes termés esetén. Alacsonyabb hőmérsékleten nem terjed úgy a rothadás, meg a bejutó muslicák se aktívak.

Nekem is úgy van, hogy minden gyümölcsöt termelek, mindenből sok fajtát. De így előfordul, hogy összefutnak a dolgok. A sárgabarackoknál nincs nagy különbség, a legtöbb fajta pár nap eltéréssel érik. És nekem van olyan fám, amiről 3 éve 10 nap alatt kellett leszedni 4 mázsát (meg 1 mázsát levert a szél meg a szajkó). De nem csak egy fám van... És nyáron is előfordul, hogy egyszerre érik 4-5 féle gyümölcs.

Eladhatósággal kapcsolatban az a tapasztalat, hogy díjnyertes minőségű és apró (de egészséges) gyümölcs is elkel, ha megfelelően van árazva.

Viszont ez az eladhatóság csak a hagyományos gyümölcsökre vonatkozik. Nekem is van pl. datolyaszilva, füge, naspolya, ezekből nagyon keveset vesznek meg. Pár ember szereti, a többségre nem lehet rábeszélni. Pl. a datolyaszilvát még mindig rengetegen nem ismerik, ami elég hihetetlen, mikor már a multik is 10 éve reklámozzák.

"Ha csak egy kis részé el tudja adni, már akkor is több..."

Te komám! Oszt hatékonyságról hallottál-e már?

Ha van egy baromi nagy gyümölcsöse (nem két fa a ház előtt), sokféle is, akkor az azt jelenti, hogy kora tavasztól késő őszig mindig csinálni kell vele valamit, és még pénzt is kell rákölteni a termelésre (nővényvédő, műtrágya, szerszámok, üzemanyag) és pénzt kell költeni az értékesítésre (szállítás, ládák, helypénz). És még ki is kell vele ülni a piacra, ahogy azt a #6 leírta elég részletesen.

Kérdés, hogy mennyit tud eladni. Visszajön legalább a piacon ücsörgés ára?

További kérdés, hogy visszajön-e a beleölt anyagnak az ára (üzemanyag, növényvédő, láda, szerszám, műtrágya)?

És még újabb kérdés, hogy visszajön-e a befektetett munka ára? Amit ő tavasztól őszig kint van a kertben, dolgozik, vesződik hidegben, melegben, szúnyogok közt, fenn a fán szedéskor... Óránként keres vele legalább egy minimálbért? Amit az anyagbeszerzésért utána rohangál? Amit az őstermelői adminisztráció elvesz tőle?

És akkor keres-e ezzel annyit, mintha az egészet eladná, pénzét kincstárjegybe tenné, és 0 munkával fialna neki évi 15% körül, kockázat nélkül?

Ha egy évben elad 50 ezer Ft-nyi friss barackot, azért nem szabad minden idejét erre fordítani, és akár ennek többszörösét rákölteni.

Teccikérteni?

7

Attól, hogy debil vagy, még nem kellene mindenkit lepontozni.

Ha van 5 fád a kertben, és adsz el a feleslegből, az jó. Még akkor is, ha a többi ott rohad a fa alatt, mert legalább egy kis részét megmentetted.

De a kérdező sok gyümölcsöt akar, amivel sok munka van, és ezt már nem lehet csak hobbiból csinálni, itt már bevétellel is meg kell támogatni a hobbit. Nem csak néha kinéz a kertbe, ha épp ráér, hanem bizonyos időszakokban erre megy rá minden ideje, akár napi 14 óra is, még akkor is, mikor 38 fok van délben. És ennek az életmódnak megvannak a szépségei is, de hosszú távon nem fog menni, ha üzletileg nem állja meg a helyét a dolog. Itt már nem pár ezer Ft lesz a veszteség, hanem a fák élettartama alatt milliók vesznek el. A gyümölcsfa nem olyan, mint a sárgarépa, hogy ha idén nem jött be, akkor jövőre nem ültetek. Itt évtizedekre előre kell gondolkodni, és ehhez szükséges ismerni a buktatókat is, hogy tudja az ember, mire vállalkozik, és van-e esélye a buktatókat kikerülni, vagy az ő életébe ezek nem férnek bele.

Én is ezt csinálom hosszú-hosszú ideje, olyan hobbi, aminek minden szabadidőmet alárendelem. Az összes hétvégémet, szabadnapomat, szabadságomat. Ezért saját tapasztalatból írom, hogy ha csak a termésem negyedét tudnám eladni, a többi meg ott rohadna el a földön, akkor előszedném a láncfűrészt, és kivágnám a fák 90%-át, csak párat hagynék magamnak.

Mikor rákérdeznek, hogy megéri-e ennyit gürcölni, azt szoktam mondani, hogy annyi pénz nem jön be, hogy akkor is csinálnám, ha nem ez lenne a nagy-nagy hobbim. De annyira nem szeretem csinálni, hogy akkor is csináljam, ha nem érné meg anyagilag.