Szereném felásni a kertünket, amin fű van! Mit csináljak a fűvel, csak forgassam be a talajba?

9

Abban igazad van, hogy a fű nem véd a kiszáradástól.

A talaj párologtatását (evaporációt) csökkenti ugyan az, ha a nap nem tűzi közvetlenül, de a transzspiráció (zöld növényzet párologtatása) az így megspórolt víznek a többszöröse.

Minden fűszál egy kis szivattyú, ami a föld alól felszívja a vizet, és a sztómákon keresztül leadja a levegőnek. A fű még hetente egész rövidre nyírva is kétszer annyit párologtat, mint a tiszta, kapált talaj. (A kapálással elvágjuk a kapillárisokat, lecsökkentve a víz felszín felé történő mozgását.) A nyíratlan fű párologtatása, hát az meg tényleg óriási vízmennyiséget jelent.

Viszont hogy a fű sivatagi növény lenne, háát... Vannak sivatagi fűfajok, de vannak sarkkörön túli és magashegységi fűfajok is. A sivatagiaknak muszáj kevés vizet használni, a hideg, csapadékos területeken élőknek nem.

A föld most azért száraz, mert fagyott. A legteteje megolvadt már pár nap, a benne lévő vizet a napsütés és a szublimáció kiszárította, de pár cm mélyen még van egy fagyott réteg, ami nem engedi a felszínre a lenti rengeteg vizet. Egy hét múlva a mostani száraz részeken sártenger lesz, majd nézd meg.

De ásni azért lehet most, legalábbis, nálunk a jégréteg már olyan vékony, hogy átüti az ásó. Ma próbáltam, megdőlt szőlőoszlopokat húztam helyre, ezért kellett ásni. A jég a sarat is letolja az ásóról.

"Minden fűszál egy kis szivattyú, ami a föld alól felszívja a vizet, és a sztómákon keresztül leadja a levegőnek. A fű még hetente egész rövidre nyírva is kétszer annyit párologtat, mint a tiszta, kapált talaj. (A kapálással elvágjuk a kapillárisokat, lecsökkentve a víz felszín felé történő mozgását.) A nyíratlan fű párologtatása, hát az meg tényleg óriási vízmennyiséget jelent."

Nyilván ezért törekszenek most arra, hogy pl. az új telepítésű szőlőt már csak úgy engedik, hogy két sor után egy kimarad és azt zölden kell hagyni (EU-s rendelet).

Nyilván a Természet maga is ezért törekszik arra, hogy mindent beborítson a zöld, mert az rossz neki. Ahelyett, hogy kapálná magát a buta Természet, nem? Milyen hülye, hogy dupla annyit párologtat.

Egyébként meg ami itt elpárolog, az másutt esőként leesik.

Azért szeretjük a gondozott kertet, mert ez a kellemes a szemünknek, ezt szoktuk meg, így szocializálódtunk. A nyári, szép, fekete gyommentes kertben sorakoznak a zöld, túlöntözött, túlműtrágyázott haszonnövényeink. Akinek nem ilyen a kertje, hanem zöld, gyomos, gazos, azt meg egy lusta senkiházinak tartjuk.

"a Természet maga is ezért törekszik arra, hogy mindent beborítson a zöld"

Na, ebből is látni, hogy egy Természettől nagyon távol élő ember vagy, akinek a Természet működéséről semmi fogalma nincs.

A Természetnek ugyanis nincsen semmi célja. Sőt, még az egyes élőlényfajoknak sincs céljuk.

Egyszerűen az van, hogy amelyik élőlény nem tud megbirkózni az élőhelye körülményeivel, az kipusztul, amelyik pedig túlél, az továbbadja a génjeit, és elszaporodik.

A növények megpróbálnak minél több vizet és tápanyagot kiszedni a talajból, hogy saját maguk minél jobban fejlődhessenek. Nincsenek tekintettel se a gazdálkodó emberre, se a haszonnövényekre, de még a fajtársakra se, csak magukra "gondolnak". (Nyilván nem gondolnak semmire, csak teszik azt, amik a gének előírnak nekik.)

Minden növény azon munkálkodik, hogy - lehetőségéhez mérten - minél több kárt okozzon az őt körülvevő többi növénynek, hogy így több maradjon neki.

Az ilyen hozzád hasonló sötétzöldek azt szokták képzelni, hogy az ember nem része a Természetnek. Pedig de. És így az embernek is pont ugyanolyan joga van a saját életét javítani, mint bármelyik más élőlénynek. És az embernek nem az az érdeke, hogy mindenféle füvek nőjenek a kertjében, hanem olyan növényeket szeretne minél jobb egészségben tartani, amiknek a termését meg tudja enni. Ehhez pedig az kell, hogy a füvet kiirtja, hogy több víz maradjon a haszonnövényeinek.

"Egyébként meg ami itt elpárolog, az másutt esőként leesik."

Hű, erre nem is gondoltam. Eddig azt hittem, minden víz örökre fent marad. Hiszen az ég is kék, biztos a sok víztől, ami a világ kezdete óta elpárolgott, és ott fent összegyűlt. Egészen féltem, nehogy pont most zuhanjon a fejemre az összes.

Hát igen, a nedvesség általában a szárazföld felett párolog és az óceánok felett esik le. Ez logikus, hiszen hőmérsékletfüggő a dolog, de nekünk nem jó. Az eső mindig a hegyekben esik, ahol nem igazán hasznosul. Persze beszivárog a földbe, majd a sík területeken folyó lesz belőle. De a termelő területeken igyekszünk minden eszközzel csökkenteni a folyadék veszteséget.

Hát igen, nekem a sivatag száraz területet jelent, nem feltétlenül igazi sivatagot. A fű nagyon kevés esővel beéri és a hideget is sokkal jobban bírja, mint más növény. 12 fok alatt a legtöbb növény egyáltalán nem növekszik, a fű még úgy 6 foknál vígan nő, csak nagyon lassan.

Én a szőlőt be szoktam füvesíteni. A fű gyökere 10 centinél mélyebbre nem megy, viszont árnyékol és mondjuk eső esetén megakadályozza, hogy az eső elmossa a talajt. A lényeg, hogy nem lesz sár és nyírni könnyebb, mint kapálni. A kapálás egyébként megkönnyíti az eső beszivárgását a talajba.