Szaporithatom e dugvanyozassal az aranyesőt a vadrózsát es a málnát?

Igen, mindhármat.

Viszont inkább ősszel javasolnám kezdeni mert a közelgő meleg nyáron nehezen tudnád megteremteni és fenntartani hónapokon át az egyenletes és megfelelő körülményeket. Minimum 2 hónap ugyanis.

Ha ősszel kezded és télre biztonságba helyezed őket, akkor jobb az eredmény.

Hát, ezt kétlem. Hogy egy csupasz vessző annyira szeretné a telet, vízellátás nélkül... Hideg földben garantáltan nem gyökeresedik semmi.

Kora tavasszal kell kezdeni, amikor még nem hajtottak ki, csak rügyeznek legfeljebb.

Most is van rá némi esély, de sokkal kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt lett volna.

És persze, nem egy hosszú bot alját dugod le, hanem egy 20 cm-es darabot dugsz le úgy, hogy csak a felső rügy álljon ki a földből.

2# Tudtam hogy jönni fog egy alulinformált, tulbuzgó okoskodó, aki belém köt. 🤐

Kérdező, ősszel. Nem télen.

Ahogy írtam 1# hsz. Ha szept. végén kezded és okt vége felé biztonságba helyezed őket, az a legjobb.

Biztonságba helyezni többféle módon lehet.

Optimális ha helyben hagyod őket és ott véded de lehet vinni pincébe, garázsba.

30 centis vesszők kell vágni, sem öreget sem túl fiatalt és úgy hogy egy "ízület" alatt kb. 2 cm vágod el majd azt dugod le kb 15 centi mélyre.

Ha használsz gyökereztetőhormont az + de nem muszáj mert mind3 növény amit írsz könnyen gyokeresedik.

Sose száradjon ki!

Megfelelő páratartalom!

Tőzeggel vagy perlittel feljavított föld.

Röviden ennyi.

3

Az egy dolog, hogy gondolsz valamire, de ha nem tudod értelmesen leírni, mit akarsz, akkor kell egy értelmesebb ember, aki kipótolja, hogy "mire gondolhatott a költő". Mert amit az 1-ben leírtál az időről (ősz), az bizony távol áll attól, hogy jó tanács legyen.

Az ősz az elég tág fogalom.

[link]

Szeptember eleje még jó, szeptember vége már kérdéses. Akkor már hidegek az éjszakák, és bár a talaj még tárol némi hőt, de a dugványozást követő 2-3 hónap, amikor gyökeresedni kellene, már nem alkalmas a gyökeresedésre, az egyre alacsonyabb talajhőmérséklet miatt. A gyökeresedéshez szükséges a levelek megléte (ezek állítják elő a gyökérhez szükséges szénvegyületeket), viszont a hajtásnövekedés már szeptemberben leáll, a málna kivételével. Ezért jobb a tavasz, amikor egyre jobb lesz az idő. Az "őszi" dugványozásnak tehát inkább még a valódi ősz előtt kell megtörténni, augusztus végén, vagy szeptember elején.

Mindez szabadföldi dugványozásra vonatkozik, mert fóliában nyugodtan hozzá lehet fogni még szeptember végén, vagy akár október elején is, legalábbis egyes növényeknél.

Én vagyok egyes, a szeptemberes.

Sorban.

Lakásban nem megfelelő neki a páratartalom és a hőmérséklet és valószínűleg a föld sem.

Kiszáradna vagy berohadna.

Ettől függetlenül próbáld ki!

Semeddig nem tart 🙂 kiserletezz, tanulj a tapasztalatból!

Levél : lehetőség szerint olyan félfás - tehát nem öreg és nem fiatal - vesszőt csinálj ami kb 30 cm hosszú (nem kell hosszabb) és jó ha a "tetején" hagysz 3-4 levelet, a többit tépd le. De enélkül is működik.

Folytatom máris.

Szeptember : lehet csinálni olyat hogy műanyag, hosszú cserepet sűlyesztesz le a földbe, abba a dugvány.

Később kihúzod a földből és megy a garázsba a műanyag cserép a növénnyel, anélkül hogy a növényt bolygatnád.

Lehet úgy hogy a földbe tűzöd a dugványokat és KÖRÉ : téglákból/deszkából karám szerűség, (keret) és arra üveglap /fólia.

Télen ezt még plusz lehet takarni szalmával pl.

Hogy érthető legyen az ősz :

Tavasszal után rögtön a forró, tikkasztó nyár jön, félő hogy ami tavasszal elkészültek gyökérzet stb kiég, kipusztul.

Ha őszi, akkor bőven lesz ideje kifejlődni, megerősödni nyárig.

Főleg ha köré épül az üveg /fólia. 1 négyzetméteren elfér egy csomó dugvány.

Régen hallottam egy mondást és ez legyen egy mottó :

"Az élet él és élni akar."

Milyen igaz!

Ezért a dugványok is arra fognak törekedni hogy életben maradjanak, új növény fejlődjön.

Hajrá! 👍🙂

#5

Mikor nincs levél, nincs gyökeresedés se. Legfeljebb nagyon-nagyon minimális, pár mm hosszú idő alatt, de az se biztos.

A gyökerezés majd akkor történik, amikor majd előjönnek a levelek, áprilistól. Addig meg a vágási sebek beforrnak, kialakulnak a gyökérképződés feltételei, kalluszosodás, miegymás, és ez időbe telik. Mire ez kész, akkorra kirügyeznek a tél végén, kora tavasszal vágott vesszők, és jó esetben elkezdődik a gyökeresedés.

Ha olyan garázsba viszed télre, ahol rendszeresen 5 fok felett van a hőmérséklet, akkor kihajt a dugványod a félhomályban/sötétségben, de mivel a fény nem elegendő a levelek működéséhez, a levelek elpusztulnak, jó eséllyel a dugványod is. Fűtött helyen legfeljebb addig lehet egy dugvány, ameddig el nem kezdtek kihajtani a rügyei. Viszont akkor meg már nem lesz fagytűrő, nem lehet nagyobb hidegbe kirakni.

Minél keményebb egy tél, az őszi dugványoknak annál több gyökérrel kell rendelkezni ahhoz, hogy életben maradjanak a szabadban. Szeptember végén dugványozva már nem nagyon van esélyük kellő mennyiségű gyökér fejlesztésére.

Ezzel szemben, a tavaszi dugványozás esetén őszig folyamatosan van lehetőség a gyökeresedésre, valamint a dugvány föld feletti részeinek fejlődésére. A meleg nem akadály, az aszályt meg évi pár öntözéssel meg lehet szüntetni. Én semmilyen tavaszi dugványt nem szoktam szabad földben évi 10-nél többször öntözni. (Attól, hogy a felszín porszáraz, a lenti rész még lehet kellően nedves.) Ja, amúgy gyökereztetni félárnyékban szoktam.

Lakásban főleg nem fog sikerülni kültéri növényt életben tartani, a fény és hőmérséklet aránytalanságai miatt. Se dugványt, se felnőtt növényt cserépben.

Őszi dugványt a nagyobb fagyok esetén be lehet vinni különálló, fűtetlen, zárt garázsba, ahol pár fokkal melegebb van, mint kint. De ha fagyban volt, akkor még a nagy fagy idejére se lehet csak úgy egyszerűen bevinni pár napra fűtött helyre, mert a hirtelen kiolvadástól kinyiffan. Ha nagyon muszáj végveszély miatt, akkor be kell tenni kint egy kartondobozba, rácsukni a tetőt, és úgy bevinni, hogy lassan vegye át a hőmérsékletet. És utána reménykedni, hogy néhány napon belül vissza ki lehet tenni, mielőtt kihajtana, vagy véget érne a nyugalmi állapota, elveszítve a télállósága egy részét.