Az elszállított zöldhulladékkal a kertből kikerülő anyagokat elegendő nitrogén+foszfor+káliumtartalmú műtrágyával pótolni?
A zöldhulladék nagy részét komposztáljuk, de a diólevelet, a tujalevelet, az ágakat és a gombás gyümölcsöt nem, azt szelektíven ingyen elviszik.
Ti szoktatok időnként istállótrágyát vagy virágföldet is hozni? Esetleg csak azt, és műtrágyát egyáltalán nem?
Előre is köszönettel.
A magyar földek többnyire magnéziumhiányosak, ezért magnézium foszfátot, vagy szulfátot - az utóbbi a keserűsó - érdemes évente kiszórni, nem kell ebből sok, de mi magunk és a növényeink is igénylik.
Kalcium az elvileg többnyire van a földben, ám a paradicsom (és némelyik más növény) kalciumfelvétele megáll, ha öt C foknál nagyobb a gyors hőmérsékletváltozás, ekkor lombtrágyázni kell vele.
Az NKP tartalom valóban a legfontosabb, de a nyomelemek is számítanak, némelyik teljesen el tud tűnni a talajból, évente egyszer-kétszer lehet olyan tartalmú tápoldattal az adott kultúrnövényt megtámogatni, amely speciálisan nyomelemeket is tartalmaz, ezt többnyire meghálálják.
A komposzt, vagy a marhatrágya alapnak szükséges, évente érdemes teríteni a művelés alá vett területen, de az egy idő múlva lehet, hogy nem oldja meg teljesen a tápanyagpótlást.
Köszönöm válaszaitokat!
Tehát ha műtrágya, akkor is egyrészt szerves trágyával együtt (a saját komposzttal szoktuk keverni), és minden növénynél megtudni, NKP milyen arányban, továbbá nyomelemek is meglegyenek benne.
De akkor tényleg nem rossz elképzelés, hogy szerves trágyát is "importálunk", abban legalább (jobb-rosszabb arányban, de) biztosan megvan minden, amit azok a növények használtak, amikből a trágya keletkezett, és amit a műtrágyakeverékekből esetleg kihagynak.
Úgy tudom, az istállótrágya drága, és igen erős is, csak felhígítva juttatható ki. A sima komposztból milyet érdemes venni? Pl. általános virágföld, vagy vmi még "alapabb"? Bevallom, eddig csak virágok és más kis dísznövények (cserépbe vagy kertbe) ültetésekor vettünk, és csak azt néztük, hogy kémhatása összhangban legyen azzal, amit az adott növényhez ajánlanak.
A szerves trágya sem csodafegyver, ugyanis ha a takarmánynövényben valamilyen tápanyag, vagy ásványi anyag, nyomelem nem volt, vagy kevés volt benne, akkor az a trágyában sem fog megjelenni, főleg, hogy a marha is kivon belőle, hiszen beépíti a saját szervezetébe és csak a maradék kerül a trágyába.
Nem hiába írtam a magnéziumot, ami a magyar földekben kb 80%-ban hiányos, így sokunknak tényleg szüksége lenne mondjuk Magne B6 szedésére, hacsak nem fogyaszt rendszeresen import gyümölcsöt, zöldséget, amikben esetleg jobban megtalálható, de maga a növény is megsínyli a hiányát sok esetben. Egy, vagy két kg keserűsó az egész kertre elég, tavasszal érdemes kiszórni.
Lehet viszont természetes trágyákat is készíteni, csalánlét például, vagy banánhéj oldatot https://www.youtube.com/watch?v=PTYhFH6p_6o persze biobanánból, ha a vegyszereket kerülni szándékozik valaki, esetleg a csalánt is meg lehet próbálni a banánhéj analógiájára kifőzni és nem szükséges azt rohasztani huzamos ideig, így nem lesz éktelenül büdös, a lényeg, hogy az ezekben koncentrálódott tápanyagokat kivonjuk, mégpedig lehetőleg kis költséggel, sőt, majdnem ingyen.
Köszönöm utóbbi tanácsokat is!
Szóval érdemes gondolni arra is, hogy a beszerzett trágya (komposzt) esetleg nem teljes értékű, esetleg olyan kiinduló anyagból származik, ami miatt nem használták fel a gazdaságban saját céljukra.
Tök jó, hogy még a banánhéj is ilyen értékes, mi csak simán a zöldhulladékba szoktuk dobni, mert a kerti komposztban nemigen bomlik le.
Emberi ürülék mint mélytrágya pont jól megoldott, mert nincs se csatornázás, se szippantós elszállítás, csak elszikkasztós pöcegödör van a föld alá építve. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!