Van valami környezetbarát módszer a gyomok kiirtására?

Szép elképzelés a vegyszer nélküli világ, de láthatjuk, amint alkalmazni kellene, máris visszakozás következik.

Akik azt mondják, hogy nem kell vegyszer, a többségük pár óra kapálás után sírva könyörögne a vegyszerző traktorért.

Amúgy a glifozát egyáltalán nem károsítja a talajt, senki nem fog meghalni tőle.

De műkődik még a baromfi és a kecske is.

11-es: a vegyszerek nélküli kert nem annyira elképzelhetetlen, mint ahogy gondolod.

Eleinte ugyan sok munka, de késöbb nem több, mint vegyszerekkel - azok sem mennek maguktól a kertbe, meg kell venni, hazavinni, bekeverni, kipermetezni, stb.

A glifozát meg nem a talajt károsítja, hanem örökítöanyag-károsító hatása van.

Ha csak pár növényről van szó, akkor nyugodtan használj glifozátot, foltkezeléssel. Aránytalanul sok munkával lehet csak másként.

600 m2 nem nevezhető nagynak, de ha neked problémát okoz, akkor vegyél 40 E-ért egy használt rotációs kapát, arra megteszi, hogy egy ilyen kisebb kertet gyommentesen tarts. Miután az erős évelő gyomokat kigyomirtóztad, évi 5-6x átmész a területen, és kész. Én is így tartom tisztán a fák alját, csak ugye sokkal nagyobb területen.

A glifozáttal az a fő baj, hogy nagyon olcsó, és bármelyik cég jogdíj nélkül előállíthatja, mert már letelt róla a copyright. Ezért egy vegyipari óriáscég azt találta ki, hogy világméretű kampányt indított a glifozát ellen, kutatókat és bizottságokat vettek meg, hogy melléjük álljanak. A betiltás nekik azért lenne jó, mert készítettek egy viszonylag jó új szert, amit aztán csak ők állíthatnak elő, ill. jogdíj fejében átengedhetik a gyártást. Mivel hogy a glifozát más szerrel való helyettesítése fogós probléma, másoknak nem annyira jött még össze.

Eddig semmi mást nem sikerült bizonyítani a glifozátról, mint hogy ha egyes állatokat kizárólag agyonglifozátozott ételen tartanak, tízezerszeres dózisban, akkor ez hosszú távon problémát okozhat. De azt még nem sikerült bizonyítani, hogy bármi gond lenne abból, ha csak a természetes úton a szervezetbe kerülő mennyiség százszorosát juttatnák az állatokba.

Hány m2?

Én geotextilt és mulcsot használok. Előbbi 100 %-os eredményű, utóbbit folyamatosan pótolni kell.

Ha ráérsz, és ingyenes megoldás kell, kartonlapokkal is lefedheted, arra mehet a lekaszált, elszáradt gaz, remekül helyrehozza a talaj termőképességét.

Elkerülte a figyelmemet, hogy 600 m2. Itt van az, hogy mérlegelni kell. Mi a fontos.

Különben én továbbra is kaszálnám a helyedben.

15. nagyon jól írja.

Egy átlagos kozmetikai termékben több káros anyag van, mint amennyi a glifozáttal kezelt területről származó növénnyel kerül a szervezetünkbe.

EZT az infót honnan szedted? Mert alátámasztani nem tudod, csak jól hangzik.

Magyarországon igen sok élelmiszer van, ami glifozáttal kezelt területröl vagy annak közeléböl származik, ahogy itt is lehet olvasni, az emberk többsége ezt tartja minden gyom elleni megoldásnak. A kiskertektöl kezdve a háztáji termöterüleketen át mindenhol mindenki használja - azaz majdnem mindenbe belekerül. Ehhez még hozzájön az, hogy utak szélét, termöterüeletek melleti részeket rendszeresen ezzel kezelik, a vegyszer meg átmegy a termöterületekre is.

Mert te mit tudsz alátámasztani azok közül, amiket írtál? Nyilván te magad se végeztél kísérleteket, csak elhitted, amikkel etetnek.

Az EU által végeztetett kísérletek teljesen ellentmondóak. Nyilván attól függnek, hogy kit fizettek meg értük. A legutóbbi vizsgálataik szerint elképesztő mennyiségű szert kell hosszú távon a kísérleti állatok szervezetébe juttatni, hogy káros hatás kimutatható legyen. Ha csakis kizárólag glifozáttal kezelt termékeket kapnak enni, de direktben nem tömik őket a szerrel, attól soha semmilyen problémát nem mutattak ki, az ellenzők által megbízott célzott kutatások se, hosszú távon se. Tehát normál étkezéssel nem vihető be káros mennyiség, csak mesterségesen.

És ehhez azt vedd hozzá, hogy emberek nem sok glifozáttal kezelt ételt esznek. Mondjuk, század-tízezredannyi szert fogyasztanak el, mint a semmilyen káros hatást nem mutató kísérleti állatok, testsúlyarányosan.

Az emberek ételébe a legnagyobb mennyiség a napraforgó deszikkálásával tud bekerülni. Vagyis, ha a konkrét élelmiszer-alapanyagot befújják vele. Ha valós problémamegoldási javaslatról volna szó, nem a szer kivonását célzó hadjáratról, akkor a deszikkálásra betiltanák, és minden maradna a régiben. Mivel ha csak egy gyomirtást végeztek az adott területen, ahol utána egy akármilyen növényt termelnek, úgy elképesztően kicsi mennyiségű glifozát tudna az emberi szervezetbe jutni, talán százezredrésze, mint így a margarinokkal és napraforgóolajokkal. De nem, nem az elfogyasztott szermennyiség csökkentése a lényeg, mint ebből a tényből is látható.

Az utak szélét nem kezelik ezzel, mert felesleges pénzkidobás lenne, és a termőterületeket se nagyon, mert nincs miért. De ha kezelnék is, ez a szer nagyon gyorsan lebomlik, az elképesztően kis mennyiségű maradék pedig trilliárdodrészére hígul a talajban, a növénynek nem sok esélye van felvenni. És még ha felvenné is, ott tovább hígul, szóval pár molekula tud belőle az emberi szervezetbe kerülni. Ellentétben azzal, mikor a napraforgót deszikkálják glifozáttal, akkor bizony a talajból bekerülhető mennyiség sokmilliószorosa kerül az ételbe. És még ennek a káros voltára se sikerült egyértelmű bizonyítékokat gyártani...