Tényleg ilyen bonyoult a komposztáls?

Nálunk egy 1,5x3 méteres hely van.

Deszkával körben, egy méter magasan.

Ide kerül: konyhai hulladék, falevél, baromfiól tartalma (tyúkszr meg szalma), széna.

Nincs forgatva, nincs öntözve. Az öntözést az időjárás megoldja.

Évente a feléhez hozzá van nyúlva a kert ásásakor, ilyenkor a felső rétegeket félre hányom, egész addig megyek le, amíg kész komposztot találok. Elhordok, amennyit kell, aztán a felrehányt rész megy vissza. Egy évvel később a másik felét bolygatom igy meg. Tökéletes komposztot "gyárt".

Szerintem aki a linkelt cikket írta, az panelben lakik, életében nem komposztált, a netről szedegette össze az írásához szükséges szövegeket. Mert vannak benne okos dolgok is, meg baromságok is.

A föld pl. nem jó a komposzthoz, mert levegőtlenné teszi. Akkor kellene, ha túl laza anyagot (pl. tiszta szénát) komposztálnánk, de inkább abból szokott probléma adódni, hogy nem elég laza a cucc. A konyhai hulladékkal is az a baj, hogy magában használva berothad. Azt esetleg akkor szabad felhasználni - apróra vágva, hogy kiszáradhasson -, ha elég sok laza szálas növényed van, ami közé bekevered. Mi éppen ezért télen nem is nagyon teszünk bele konyhai hulladékot, pedig igen sok komposztot gyártunk.

A jó komposztálódás feltétele, hogy oxigénhez jussanak a lebontó szervezetek. De ha csak konyhai hulladékból áll az egész, akkor egy bűzlő szemétdombod lesz, mivel oxigénmentes környezetet igénylő baktériumok támadják meg a halmot. Ez mondjuk a cikkben is szerepel, hogy ha túl sok a nitrogén, és kevés a szén a komposztálandó anyagokban, az nem jó.

Átforgatni akkor kell, ha gyorsítani akarod a folyamatot. Ha jó az összetétel, akkor mást nem kell csinálni, mint évente egyszer a tetejét félrerakod (ami még nincs kész), a többit meg kiviszed a kertbe, aztán a félrerakott cuccot visszarakod.