Csepegtető "rendszert" szeretnék kb 200 négyzetméteres kertbe. Ki hogyan csinálta?Ötletek?

Hát, ilyen rengeteg sóval szerintem is igen gyorsan tönkrevágod a kerted talaját.

Akkor inkább ha már nagyon eldugultak a nyílások, savazással tisztítsd ki őket. A növényeknek se fog megártani egy kis sav, legalább ellensúlyozza a vízből a földbe kerülő meszet.

Az 1. linkben szereplő állvány, háát... Oké, hogy most megtartja a tartályt, de 10 év múlva is el kellene bírnia 1 tonnát, nem pedig ráesni valakinek a lábára. Szóval, jobb lenne valami masszív hulladék szögvasból hegeszteni. És persze középre is kell egy láb, vagy pedig egy áthidaló, mert a tartály alatti raklapnak ott is van egy talpa, és annak kell a legnagyobb súlyt elviselni.

És persze nem ártana magasabbnak lenni, úgy 2 m-esnek legalább. Ha megnézzük, ezeket a szalagokat minimum 0,3 bárra tervezték, ami 3 m magas vízoszlopot jelent:

[link]

[link]

Elmegy persze alacsonyról is, főleg új korában, de azért nem az igazi.

A tartályban nem szabad vizet tárolni, legfeljebb egy napig, utána ki kell szárítani. Különben bealgásodik, aztán eltömíti a csepegőszemeket.

A gerincet, ha lehet, ilyen kis terület esetén főleg a kerítés mentén, vagy a kerítés aljára szerelve érdemes tartani, hogy ne kelljen kerülgetni. Télre meg bevinni, mert a csapok karjait pár év alatt megeszi az UV, és letörnek.

Ha a túlzott meszesedés vagy egyéb miatt csak 1 évig akarjuk használni a szalagokat, akkor elég a 6 mil-es, de egyébként rá kell szánni azt a m-enkénti pár Ft többletet a 8 mil-esre, ami sokkal masszívabb, könnyebb vele dolgozni, és nehezebben lyukad ki, ha véletlenül hozzáérünk a kapával. (Erre az esetre be kell szerezni toldókat, a lyuk helyére beteszünk egyet, és csepeghet tovább.) Az ilyen 8 mil-eseket én általában 3 évig használom, akkorra meszesednek el annyira, hogy cserélni kell.

Zöldségfélékhez csak 10 cm lyukkiosztásút használok, egyrészt, mert akkor nincs jelentősége, hogy hová kerülnek a növények, toldásnál is el lehet húzni nyugodtan, másrészt meg ha véletlenül eldugul egy lyuk, akkor a mellette lévő lyukakból még mindig kap vizet az ott lévő növény. Nyár közepére meg úgyis összeérnek a növények gyökerei a sorban, tehát nem veszik el a víz a növények szárától távolabb se.

Két nagy hordó kb 100 literesek,megfúrod vásárolsz hozzá műanyag,gumiszigetelésű kontraanyás 25mm-es KPE csövet,a hordót felteszed egy állványra,lehet kapni elzárócsapokat, 90 fokos pipát,olyan hosszú ugyanilyen csövet,ehhez csepegtető szalagot és a hozzá való közösítő idomokat,annyit ahány sorod van,attól függően,hogy milyen átmérőjű idomot tudtál beszerezni ,megfúrod a megfelelő lyukra a gerinccsövet a soroknak megfelelő távolságokra és ráhelyezed a szalagot,javaslok ebből 15 cm-es osztásút és 3 atm nyomásra is alkalmasat beszerezni,mert a palántákat 30 cm közökben ültetjük el min.A szalag végéből levágsz kb 1,5-2 cm-t a szalagot visszahajtod kb 4-szer 3 cm.hosszban és ráhúzod a levágott véget.A hordó űrtartalmának megfelelően bekeversz kb 5.literes ásványvizes flakonban műtrágyát figyelembe véve az adagolási előírást az űrmértékhez.a hordókat feltöltöd vízzel és közben folyamatosan hozzáöntöd a bekevert műtrágyát,(Kálium túlsúlyos! És hetente Calciumot)Ha két hordót használsz összekötöd őket mintha egy közlekedő edényt készítenél,de vigyázat,mindkettő alá egy egy elzáró csapot is szerelj,mert ellenkezőm esetben egyikből a másikba folyik át a víz. Ezután lehet a gerincre csatlakoztatni .A gerinchez lehet kapni végdugókat.A hordón belül alulra bedugsz egy összegyűrt szúnyogháló darabot,a hordó tetejére pedig ráhúzol egy műanyag zsákot,hogy rovarok,méhek,stb,ne repüljenek bele.Nem hideg vízzel öntözünk és akkor amikor lehűlnek a kánikulában a gyökerek,mert kiégeted .

[link]

[link]

Mivel nincs a szivattyún nyomásszabályzó,ezért a fúrt kútból nem csöpögtetek,azzal feltöltöm a hordókat,illetve mikrofejekkel öntözök.

[link]

[link]

[link]

[link]

"A tartályt mindenképpen állványra kell tenni?"

Mint linkeltem is, a szalagokat minimum 0,3 bár nyomásra tervezték. Nyomást úgy tudsz előállítani szivattyú nélkül, hogy felemeled a tartályt. Elvileg 3 m-en kellene lenni a vízszint tetejének, de kevesebbel is működik. Csak a kisebb szennyeződéseket nem nyomja át a csepegőnyílás előtti labirinten, amikor már kezd elmeszesedni a cső.

16

A csepegtetőszalaggal nyugodtan lehet hideg vízzel öntözni, mert nem ér közvetlenül a hideg víz a gyökerekhez. A meleg talaj szépen felmelegíti az első vízcseppeket, és így a szivárgó víz folyamatosan hűti le a gyökereket, nincs hidegsokk. Egyébként is, én délelőtt szoktam öntözni, amikor a talaj még nem forró. A mikroszórófejek esetében persze már nem jó a hideg víz.

A hordóidnak nincs teteje? Vagy miért műanyag zsákot húzol rájuk?

Ez a szalagvégre ráhúzott szalagdarab jó ötlet, ezt még nem hallottam, kipróbálom. Mielőtt tizenvalahány éve belevágtam a csepegtetésbe, egy profi dinnyésnél tanulmányoztam a dolgokat, és a tőle ellesett módszerrel görcsöt kötöttem a szalag végére. Ami jó és egyszerű, csak nem bontható, és minden esetben, ha le kell vágni, odalesz 20 centi szalag.