Mikor ultessem el a paradicsom es a paprika magjaimat palantaneveles celjabol?

Akkor még ne kapkodd el mert csak felnyurgulnak. Ilyenkor még kevés nekik a nappali fény, de a meleg miatt meg nőnének az égig :)

Nekem van növénylámpám, de még így is csak február közepétől kezdem el vetni a korai fajtákat. A folytonnövőket és faparadicsomokat pedig március elejétől.

Nem a nappali fény kevés, hanem az éjszakai hőmérséklet sok. De nagyon. És a vaksötétben is növekednek, ezért nyúlnak meg, mennek tönkre. Ilyen melegben nem tudsz szép palántát nevelni. Várd meg, hogy ki tudd tenni a szabadba. Bent kikel, és még aznap kiteszed. Március legvégén, április elején foghatsz neki. Nem sokat nyersz vele, de valamit igen. Ha lehűlés jön, akkor valami hideg helyre kell bevinned, vagy nappalra esetleg szobaablakba.

Más lenne a helyzet, ha éjszakára hűvös helyre tudnád vinni, akkor már március közepén nekifoghatnál, növénylámpával még korábban.

A lebomló kaspókat dobd el, parasztvakítás.

Most miért dobná el,ha már megvette? Esetleg legközelebb nem vesz olyat ha nem válik be, vagy hívd fel rá a figyelmét, hogy lehet jobb lesz abból kivéve elültetni. Nem tudom egyébként, nem bomlik le vagy mi a baj vele?

És a lámpával mostani magvetéssel, ha éjszakára felkapcsolja? Úgyse lenne jó? Lámpa 5000 lumen és 15 centire ugye?

Persze, meg lehet oldani lebomlóval is, csak plusz munkát kell belefektetni, és ha véletlenül nem figyelsz oda, akkor máris kinyiffantak a palántáid. Ha odafigyelsz, akkor csak valamivel lassabban fejlődnek.

Ha műanyagedényt használsz, és a földlabdát egyben kiülteted, akkor a föld összetapad a környező földdel, állandóan kapja a nedvességet, és a kis gyökerek máris indulhatnak minden irányba.

Ha lebomlót használsz, akkor az első időszakban az edény fala egy gátat képez a nedvesség számára, tehát gyakran kell öntöznöd, mert egy kicsit még olyan, mintha csak egy műanyag cserépben süllyesztetted volna le a kertbe. Az edényed anyagának pár napra szüksége van, hogy annyira felpuhuljon, hogy a kicsi gyökerek át tudják törni. Ez egy hét időveszteséget jelent, miközben semmit se nyersz vele. (Csak veszítesz, mert pénzbe kerülnek ezek a haszontalan holmik.)

A probléma annál nagyobb, minél nagyobb a növényed kiültetéskor. Ha egy hatalmas lebomlóban van egy apró palánta, akkor nincs sok jelentősége, mert rengeteg föld áll a rendelkezésére az edényen belül addig, ameddig az edény fala felpuhul. De ha már nagy a palántád, akkor egyből kikapja az edényben lévő földből a nedvességet, és estére elkókad. Valamint, a bezárt talaj már tele van gyökerekkel, amik már indulnának világgá, de nem tudnak.

Már kiültetés előtt is gondot okozhat, hogy az edényben lévő nedvességet nem csak a növény párologtatja meg a talajfelszín, hanem az edény oldalán is rengeteg víz elillan, és ha a földlabda külső oldala kiszárad, elhalnak az ottani gyökerek, késleltetve ezzel a kiültetés utáni indulást.

Nem véletlen, hogy szabadtéri növényekhez a profik nem használnak ilyent. (Szabályozott páratartalmú üvegházban, állandó csepegtető öntözéssel igen.) Kintre van a tőzegkocka vagy a gyepkocka. Ezek otthoni körülmények közt csak a palántanevelést nehezítik, de kiültetés után nincs hátrányuk.

A palánták megerősödéséhez és egészséges fejlődéséhez szükséges a napi hőingás. Olvastam ilyen kísérletekről. Növénylámpával meg lehet nyújtani a napi megvilágítást, meg lehet fokozni a nappali fényt (árnyékos helyen), de ennyi. Éjszakára akkor is legalábbis ki kell vinni valami hideg spájzba.