Van egy csomó őszibarackmagom, mi célra lehetne hasznosítani?

Én 10 cm-re szoktam. "Ültetni." Ilyen mélyről még a borsó is simán kikel, a barack meg főleg olyan nagy mag és olyan erős csírát fejleszt, hogy ennyi nem okoz neki gondot. Előnye viszont van ennek, mert se ki nem szárad, se a fagy nem bántja annyira, aztán a későbbi oldalgyökerek is jobban a művelési mélység alá kerülnek, stb.

Ez a mag valahányszorosa mint mélység, ez nem működik túl jól, mert pl. egy sárgarépamag a méretének 5x-öséről az életben nem fog kikelni állandó öntözés nélkül, mert kiszárad.

Ültetés-vetés téma:

Van a szakmai nyelv, meg van a köznyelv. Pl. az egyetemen azt tanítják, hogy a macska az ellik, mert minden emlős állat ellik a szakzsargon szerint. De azt még soha nem mondta senki, aki nem állatorvos vagy hasonló, hogy a macska ellik, hanem mindenki, aki tapasztalatból ért a kisállatokhoz, azt mondja, hogy a macska az fial. Mivel a magyar nyelvben az a szóhasználat alakult ki az évszázadok (ezredek?) alatt, hogy a "számosállatok", tehát birkától felfelé, amelyek jellemzően csak 1-2 utódot hoznak egyszerre a világra, azok ellenek, amely állatok viszont több kicsi utódot szülnek, azok fialnak, így a macska meg a disznó. Vagyis, nagyapámat, aki egész életében mezőgazdaságból élt, és malacok meg borjak ezreinek születését nézte/segédkezte végig, hozzá nem értőnek lehetne nevezni, mert ő a macskára meg kutyára soha nem mondta volna, hogy ellik, ezt csak a bolond városi állatorvos mondta így, aki még azt se tudta, hogy a macska az fial.

Ugyanez van az ültetéssel. Aki könyvből (netről) tanult kertészkedni, az mindig vetést mond, mert ez a hivatalos szakkifejezés. De az ország nagyobb részén a köznyelv arra a dologra használja a vetés szót, amikor szabálytalanul, nagy mennyiségben szórunk valamit, tehát a vetés a dobás, ill. szórás szinonímája. Vagyis, a fű és a gabona kézi vetése ilyen. Ha fellapozzátok a Magyar Értelmező Kéziszótárt, ott is azt írja, hogy főleg a gabona földbe juttatása a vetés, a magyar nyelv használói szerint. Minden más, ami bármilyen módon szabályozott formában, pl. sorokban kerül a földbe, az ültetés. (Attól függetlenül, hogy az újabb korban már a gabona is szabályozott körülmények között, vetőgéppel kerül földbe, a régi kifejezés megmaradt. Ahogy pl. a metszőolló se metsz, hanem nyír a műszaki végzettségűek szerint, de a késsel végzett metszés alapján átszállt rá a "metsző" kifejezés.)

Úgyhogy nem kell idegeskedni, a legtöbb mezőgazdaságból élő ember, aki a szüleitől, nagyszüleitől tanulta a szakma alapjait, nem iskolában, az ültetést mond, nem vetést. Ha ismertek a környezetetekben olyan 70+ éves embert, aki nem tanult iskolában mezőgazdaságot, de akiről úgy gondoljátok, hogy nagyon vágja a kertészkedést, akkor kérdezzétek meg tőle, hogy ültetett-e idén sárgarépát. És nagy valószínűséggel nem fog fennakadni azon, hogy ültetést mondtatok, hanem igennel vagy nemmel válaszol.

"Aki könyvből (netről) tanult kertészkedni, az mindig vetést mond"

Meg az is, aki pontosan fogalmaz.

Nálunk a vetés az vetés volt az egész családban.

Nagymamám parasztasszony volt (háztartásbeli kb 4 általánossal), szüleim kertészek voltak (képzettség és munka szerint is), én meg agrármérnök (megélhetés szerint kertész)...

De tőlem gondolhatod, hogy panelkertész vagyok...

És mondhatod a kutya-macska kölyökre is, hogy baba, senki nem fog kijavítani.

(mondjuk a "babázástól" feláll a szőr a hátamon)

nem értem erre miért volt szükség. oké mondd úgy hogy ülteted. attól a szakma azt még vetésnek hívja. az értelmező kéziszótár meg nem szakmai szótár, tehát irreleváns. vetjük a magot (meg a krumplit) és ültetjük a növényt. szerintem logikus.

(én is kertész családból vagyok amúgy)