Ha drótkerítés választ el a szomszédtól, szabad rá futtatnom kivit vagy akár vadszőlőt (ami nem szedi szét a kerítést)? Van rá jogom?

Felejtsed el az 1997 es rendeletet .Az már a múlté.

Már új van helyette.Kerítést az épít,akinek ez fontos.

A lényeg,hogy a saját telken legyen.Akár körbe is kerítheted magad.

Már az utca fronton sem engedély köteles .

A lényeg,azé a kerités ,akinek a telkén van .

Ha a szomszédom nekiállna vadszőlőt futtatni a kertem közelében, akkor hadd ne írjam le, hova dugnám.... :D

Iszonyat kínkeservesen, bő egy havi melóval sikerült nagyjából kiirtani azt a borzalmat a kertből, de azóta is állandóan háborúzunk vele mert hajt mindenhol, sóval kell behinteni a helyét... Komolyan r0hadtul kiakadnék a szomszédra ha fogná magát és kvázi "beültetne a kertembe" ilyen agresszív gazokat.

Ültess a saját kertedbe, magadnak valami növényt, 1 méterre a kerítéstől, és akkor nem kell a drótot nézegetned. Vannak szép sövények, amiknek nem kell támasz. A szomszéd meg hadd döntse el, mit szeretne a saját kertjében. :)

Utolsó!

Bármilyen növényt megöl az 5 százalékosra kevert glifozát. Nagy lombú fásszárúnál lehetséges, hogy egy hónap múlva meg kell ismételni.

#15

Igen, csak lehet hogy valaki nem szeretné vegyszerrel telefújni a kertjét. :)

Vadszőlőt ne. Hozzánk mindhárom szomszédtól jön át a vadszőlő (már így volt akkor is, amikor ideköltöztünk). A kerítésünk mellett tuják, bokrok, fák vannak vannak, folyamatosan fut fel rájuk, rengeteg munka mindet visszametszeni, nagyon gyorsan nő.

Én a drótkerítésre nádszövetet raktam, így nem lehet átlátni. (Persze a szőlő azon is átbújik, belekapaszkodik...)

Ha már futónövény, szerintem a lonc jó lehet, szép virága is van. Borostyánt, vadszőlőt, repkényt, trombitafolyondárt ne ültess a kertedbe, ha jót akarsz magadnak és a szomszédaidnak.

1. Drótkerítést nem szoktak olyan erősre építeni, hogy kibírjon ilyen nagy lombú ráfuttatott növényeket. Ha az oszlopok mégis nagyon erősek és mélyre vannak ásva, akkor csak a drótháló belóg (lenyomódik), de arra is jó esély van, hogy viharban az egészet kidönti a levelekbe belekapó szél.

2. Ha kerítésen fut valami növény, annak a fele - természetszerűleg - a szomszéd telkén van. Szőlő és kivi is 1 méternél távolabbra tud elnyúlni a támrendszertől, ha nem kezelik. A szomszéd telkét pedig ilyen módon se használhatod, hacsak nem beszélitek meg előre.

3. Alapvetően kerítést az készít az OTÉK szerint, akinek szüksége van rá. Viszont ez csak arra az esetre vonatkozik, amennyiben helyi rendelet nem kötelezi az embert. Sok településen a Helyi Építési Szabályzat előírja oldalkerítés létesítését. (Hátsó kerítést csak kevés helyen.)

A 11-es válaszoló nem tudom, honnan vette, hogy az 1997-es rendelet már nem él. Itt a mai napon hatályos állapota:

[link]

Nem a kerítés építés és karbantartás volt a kérdés, hanem a beültetés. Azt pedig önkormányzati rendelet szabályozza, aminek lehet része a szintén ehelyi építési szabályzatban is.

Általában ehhez hasonló paraméterekkel:

Az alábbi önkormányzati rendeleti példa a telepítési távolságokra, szabályozás hiányában, iránymutató lehet.

A legkisebb telepítési (ültetési) távolság szomszédos ingatlan épületeitől:

a) virág, hagyma esetén 0,30 m,

b) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor esetén 1,50 m,

c) szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa esetén 2,00 m,

d) 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa esetén 2,50 m,

e) 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa esetén 3,50 m,

f) alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa esetén 5,00 m,

g) cseresznyefa, továbbá az a) – f) bekezdésben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár,

fűz, akác, fenyő esetén 7,00 m,

h) dió és gesztenyefa esetén 8,00 m.

Helyi rendelet esetén a jegyző az illetékes. Abban az esetben, ha a növényzet a szomszédok szükségtelen zavarását okozza, akkor a tevékenységgel kapcsolatban, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény alapján, birtokvédelemi eljárást lehet indítani a jegyzőnél és lehet kérni a zavarás megszüntetését, és/vagy az eredeti állapot helyreállítását. Ha a birtokháborítás óta már egy év eltelt, a kérelemmel közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni.”