Milyen zöldséget lehet most vetni konyhakertbe?

Nem gondoltam volna. Részemről is köszönet a tanácsokért.:)

Tényleg olyan tud lenni a talaj, mint a beton.

Nem kell annyira komolyan venni azt a nedvesen tartást. Egy minimális nedvesség sokáig megmarad a kötött földben, nem kell a felszínnek feketének lenni.

Mulcsozás:

Szalma jó, de csak ahol szélvédett a hely. Nálam megoldhatatlan probléma, hogy nyitott a kert, az első nagyobb szél után a kerítésen lenne az egész. Volt, hogy decemberben a kivágott karácsonyfákat csak a kerítés fogta meg. Az ilyen-olyan növényi maradványokról (egész évben) nem is szólva.

A fű lehet száraz (ennek széna a neve), szintén szélveszélyes, bár nem annyira, helyette megvan az a hátránya, hogy rothad, penészedik. A szalma az ugye csak a növény "váza", de a szénában minden romlékony dolog benne van. Én nedvesen keveset, vagy félszárazon többet szoktam lerakni egyszerre. Ha nem száraz, akkor elég jól lesimul. De részben a rothadás, részben a giliszták miatt évente legalább 3x kell lerakni 10 cm vastagságban, mert idővel eltűnik. Kevesebbet letenni nem jó, mert nem árnyékol, vagy esetleg át is látszódik közte a talaj, és akkor ugyanúgy kel közte a gyom, csak már kapálni se lehet. Kb. 10 m2 erősen növő gyep termése kell 1 m2 kert mulcsozásához.

A mulcs előnye, hogy nedvesen tartja a felszínt. Hátránya (amit a hívei nem szoktak elismerni), hogy levegőtlenné teszi a talajt, mert nem éri a felszínt se rendesen a levegő. A talaj év közbeni fellazítása sem lehetséges. Nagyjából az a lényeg ilyen tekintetben, hogy a talaj mikroorganizmusokkal teli élő szintjét feljebb hozzuk vele: művelés esetén a felszín száraz és élettelen, mulcsozás miatt meg a mélyebb szint levegőtlen és élettelen. Mindkettőnek megvan a hátránya és előnye, hogy melyik a jobb, az kérdéses.

Még a mulcsozás ellen: közte meztelen csigától kezdve minden létező kártevő és betegség jó tanyát talál. A giliszták a füvet lehúzzák erjeszteni, de csak kis részét eszik meg valójában, és beáll az "éretlentrágya-effektus", azaz, a lebomlófélben lévő fű minden létező nitrogént leköt, ami a környező talajban van. Ez persze kamatostul vissza felszabadul, amikorra lebomlott a fű, de addig hiányozni fog a növényeknek. Ez a probléma nincs meg szalma esetén.