Melyik gyümölcsfát nem muszáj metszeni?

# 9

Ez az illető hülyeséget beszélt.

Való igaz, a fiatal gyümölcsfáknál előnyben vannak a helyben keltek, mert lefelé megy a főgyökér (amelyik fajra ez jellemző), meg nagy felületeket befut oldalra a gyökérzet. A "bolti" oltvány meg az elvágott gyökerei miatt sok mellékgyökeret indít, és egy viszonylag kisebb területet fog sűrűn behálózni, kisebb területről szedegeti össze a vizet meg a tápanyagokat.

Na de legkésőbb 10 éves korra a főgyökérrendszer elkezd átalakulni, és 20 éves korra teljesen azonos jellegű a helyben kelt meg az átültetett fa gyökere. Innentől nem indokolja semmi a hosszabb életet.

A régi fák azért voltak nagyok és hosszú életűek, mert vagy saját, erős gyökéren éltek, vagy olyan alanyon, amelyek ilyenek voltak. Manapság meg olyan alanyokat használnak, amelyek visszafogják a rájuk oltott nemes fajták növekedését, mert az emberek nem szeretnek létrára mászni, valamint jobban szeretik, ha több féle gyümölcsből terem kevesebb, mint ugyanazon a területen kevés féléből több. Már csak azért is, mert a fiatalok már nem tartósítanak semmit, hanem megesznek valamennyit frissen, a többit meg hagyják elrothadni a földön, aztán megveszik a bolti lekvárt meg befőttet.

Hogy konkrétumot is említsek, régen vadcseresznyére oltották a cseresznyéket, és a vadcseresznye nagyra növeli a nemest, meg 80 évig is elél. Manapság a faiskolákban szinte kizárólag csak sajmeggyre oltott cseresznyét kapni, ami gyengébb növekedést okoz, és az élettartama csak 25-30 év.

Vagy az almák: legerősebb saját magoncon lesz. Régen olyan alanyokat használtak az ültetvényekbe is, ami erős növekedést és hosszú életet biztosított, hatalmas nagy fák voltak nagy térállással. Pl. az M4 alany volt ilyen, ami manapság már nemigen beszerezhető. Most a kiskertekben közepes v. gyengébb növekedésű alanyokat használnak, az intenzív ültetvényeken pedig olyan alanyokat, amik gyenge növekedést okoznak, és 15 év után elpusztulnak. Mivel az éppen divatos fajtákra való váltás miatt egyébként is kivágnák a 10-15 éves ültetvényeket, ezért ez nem is baj.

# 10-11

Érdekes dolog ez a pálinkával. Bár a szakkönyvek nem nagyon értenek egyet velem, de ennek az oka az lehet, hogy nem végeztek erre kísérleteket, csak evidenciának veszi mindenki, hogy édes gyümölcsből lesz jó pálinka.

Nekem meg az a tapasztalatom, hogy több alkalommal is kiváló pálinkáim lettek a vihar vagy pele által levert éretlen gyümölcsből, amit sajnáltam eldobni. Olyanokból, amik már kezdek édesedni, de enni még nem voltak jók. Mivel nem volt túltermés, tehát a gyümölcsök egészségesek voltak, a gyümölcsre jellemző ízek már kialakultak, csak a cukrosodás nem ment még végbe. De a cukrot lehetett pótolni, és a magas savtartalom miatt extraegészséges maradt a cefre. (Főzésnél meg úgyse megy át a sav.)

Az első ilyen alkalom az volt, amikor a sárgabarackpálinkámat többen meggyanúsították, hogy aromát használtam hozzá, mert kizárt, hogy természetes úton ilyen erős barackíze legyen egy pálinkának. És közben rendes, érett barack talán a negyede ha volt, a többi kemény, éretlen, étkezésre meg főleg lekvárnak még alkalmatlan. Azóta többször is tapasztaltam ezt, hogy a félig zöld gyümölcsből milyen jó pálinkák lettek. Természetesen, az említett gyümölcsök egészségesek voltak, hullás után 1-2 napon belül cefrézve lettek, mielőtt még romlásnak indultak vagy megfonnyadtak volna.

Viszont a csak pálinkának való szilvafajtáknál, amik eleve nem étkezésre lettek termelve, előfordult, hogy nem törődtem eleget a metszéssel meg a gyümölcsritkítással, így túlteremtek, és még a szokásosnál is kisebbek lettek a szemek, meg az ízük se volt jó. Na, ezek bármennyire beértek, nem lett belőlük jó pálinka.

"Cseresznyefák is vannak sok helyen hatalmasra nőve mindenféle gondozás nélkül nagyszemű, makk egészséges terméssel."

Aha, persze. Csak a háromnegyedéről nem tudod leszedni a termést, még felmászva sem. Az majd túléretten lepotyog, tocsogsz a szaftos cefrében és csapatostól jönnek rá a darazsak. Isteni egy olyan ház kertjében, ahol gyerekek is szaladgálnak...

Kedves kérdező teljesen le vagyok döbbenve néhány előző válaszon...

Röviden: főszabály szerint MINDEN GYÜMÖLCSFÁT METSZENI KELL MÁR AZ ÜLTETÉS ÉVÉTŐL.

Kb. az 5.-dik évtől ha egy-egy évben kimarad a metszés az nem tragédia, de mondjuk az első 5 évben a helyes koronaalakítás miatt metszeni kell.

Egyes öregek például a kajsziról állítják a mai napig is, hogy azt nem kell metszeni...de ez nem így van. Ezért alakultak ki régen a rengeteg kis sárgabarackot termő fák, mert talán sohasem voltak metszve.

Ez nagyon szép és jó egészen addig amíg ki nem száradtak, mert már képtelenek voltak a rengeteg termésüket kinevelni...

Szóval én azt javaslom minden gyümölcsfát metssz meg, igazán bele lehet jönni, szakkönyvek és youtube videókat is találsz erről magyar nyelven.