Milyen öntözö- vagy csepetetö rendszret javasolnàtok?

Én már vagy 10 éve használom. Nem az egész telken, csak úgy 600 m van lerakva.

Igen, szalagot érdemes venni veteményhez, nem csövet.

Ne 6 mil anyagvastagságút, mert az nagyon gyenge, könnyen kilyukad, nehéz szerelni, nehéz mozgatni. A 8 miles a jó, és csak pár Ft-tal drágább. Ezt szokták 3 évesnek nevezni, de nálam általában 4 évet is kibír, pedig igencsak vízköves a vizem.

A gerinc 40-es LPE cső. Vékonyabb is elég lenne, de mechanikailag jó, ha erős. Csapos indítók vannak belefúrva a kellő helyeken, így egyes szalagokat el lehet zárni és fel lehet szedni, ha az adott sorból kiszedem a terményt. Leszúrt drótokkal rögzítem a gerinceket a helyükre.

Mindegy, hogy milyen növény, a 10 cm-enkénti lyukkiosztás a jó. Ha mondjuk 40 cm-est veszel, mert annyira akarod ültetni az adott növényt, akkor biztos, hogy nem fog pont kijönni a tövekhez, sok idegeskedést csinálsz magadnak. A 10-es kiosztással se megy pocsékba a víz, mert a növényed majd oda neveli a gyökereit. És ha véletlenül el is dugul egy szem, a szomszédja majd oda is ad vizet. Ha csak kevés van eldugulva a szalagon, akkor nem dobom ki egyből, hanem tűvel kiszurkálom ott, ahol nem csepeg, és azt az évet még kibírja.

Lerakni úgy kell, hogy az uralkodó irányú szél a növényeknek szorítsa, ne vigye el. Ha pici növényekhez teszed, akkor meg pl. U alakba hajlított 4-es drótokkal (vagy amit tudsz lopni :) le kell rögzíteni végig, hogy a szél ne törje el általuk a kis növénykéket. (Az első öntözés után már van egy kicsi súly a bent maradó víz miatt, utána már nem lobog, hanem csak görög a szalag a szélben.)

Általában 0,3-0,8 bárra vannak tervezve. Ami 3-8 m szintesést jelent. Földön lévő IBC-vel is működik, de ha hosszú távra tervezel, akkor hegessz egy 1,5-2 m magas állványt az IBC-nek, jó stabilat, széles talpakkal, ami nem dől fel az 1 tonnától. A tartályban ne hagyj soha semennyi vizet melegedni, mert bealgásodik. Úgyis olyan lassan csepeg, meg nem közvetlenül a növényekre megy, így nem okoz problémát a hideg víz.

Nekem mondjuk nincs tartályom, mert az adott telken már valószínűleg lassan abbahagyom a kertészkedést, én közvetlenül szivattyúról öntözök. De erre nem mindegyik alkalmas, mert vagy szétdurrantja a szalagot, vagy leég a szivattyú. Ha túl sok vizet nyom, akkor csinálj egy megkerülő csövet egy nyomásszeleppel, ami a túlnyomást visszaengedi a szivattyú elé. Ennél egyszerűbb az IBC használata, és nem is kell folyamatosan zúgatni a szivattyút, azért javaslom én is.

A szivattyú után kell egy előszűrő, hogy a homok ne tömítse el a csepegőszemeket.

Én csináltam magamnak egy tekerőszerkezetet, amivel fel tudom tekerni betakarítás után az adott szalagokat, aztán tavasszal meg le. Szigszalagra írom a hosszúságot, meg az egyéb tudnivalót, ha pl. ha már csak tartaléknak való.

Év közben nem tudod mozgatni a szalagokat, vagy csak nehezen, legalábbis, ha 10 m-nél hosszabbakat használsz. (Én 30-40 m-eseket általában.) Ezért a lehető legkésőbb rakom le őket, mert addig még a sorközöket is rotázom. Ha egyszer leraktam, akkor már csak kézzel lehet kapálni. (Úgy is vigyázni kell nagyon. Ha mégis kivágódik, akkor meg kivágom a sérült részt, és toldóval összerakom.)

A részleteknek utána lehet nézni a neten, pl. itt:

[link]