Hogy gyökereztessem ki?

Miquel: már megint hülyeséget írsz, ahogy szoktál az esetek 90 %-ában. Pont az a probléma, hogy nincs gyökere, erre még a meglévőt is csipkedje vissza? Legfeljebb a sérül végeket, mivel frissen van kiásva. Ha vette volna a növényt, akkor ezt se lenne szabad.

Az kizárt, hogy egy nap alatt gyökerei nőjenek. Még 1 hét is kevés lenne ehhez.

Vízbe tenni kár volt, hozzájárultál a gyökérszőrök elpusztulásához, az eredést nehezítetted.

Mit értesz azon, hogy cserje? Magról kelt bokor? Milyen magas?

Csak a függőleges részt hagyj meg, ami a törzs lesz, minden mást vágj le. Ha sok levél maradt esetleg, akkor azokat is lehet ritkítani, alulról kezdve lecsupaszítani. Ültesd el normál kerti földbe, a végleges helyére, iszapold be, és ennyi. Ne öntözd naponta, legfeljebb akkor öntözd újra 2-3 hét múlva, ha kitart a szárazság.

Ha viszont a nagy fa törzse mellett kihajtott sarj, akkor az valóban az alanyfajta, és ha nem akarod beoltani, akkor hajítsd el.

# 5

Esetleg el is magyaráznád a hozzám hasonló hozzá nem értőknek, hogy miért jó ismételten megcsonkítani a gyökereket? A növénynek ez miért jó?

Lehet, hogy a legjobb az lenne, ha az összes gyökeret levágnánk, és csak úgy leszúrnánk a földbe a gyökér nélküli facsemetét?

Ez a gyökércsonkítás egy urban legend, amit esetleg olyan egyetemi oktatók is fokoztak, akik életükben nem ültettek el egy fát se. Feltehetőleg abból indult ki ez a baromság, hogy kitermelés után a sérült véget érdemes egyenesre vágni, a könnyebb forradás érdekében. (Vagyis, gyakorlatilag már annak sincs értelme, ha a kitermelés után 1 hónappal megvásárolt növény már beforrt gyökerét vágjuk egyenesre. A fokozott visszavágásnak meg főleg nincs értelme.)

Oké, hogy diplomád van ebből, de azt kb. mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy mit ér egy diploma, amihez nem társulnak gyakorlatban megszerzett ismeretek. Egy friss diploma se ér sokat csupaszon, egy régi meg főleg semmit.

Nálad meg főleg jól látni, hogy lekopott minden ismeret, másként nem lehetne bedőlni annak az elképzelésnek, hogy a komplett emberiség csak a saját hülyesége miatt kínlódott évezredekig a talajlazítással, amikor ez tulajdonképpen rosszat tett a termésnek. Még szerencse, hogy jöttél te meg a hozzád hasonlók, és rájöttetek, hogy a talajforgatásnak nincs semmi értelme.

Amikor megsebesülsz, kedves 6-os, a seb környékén felgyorsul a nedvkeringés, hogy a sebed mielőbb begyógyuljon. Ugyanez történik a gyökérnél is. A visszavágás következtében még akkor is beindul a keringés a gyökérzónában, ha amúgy a hideg iő miatt inaktív állapotban van a fa. Elég ennyi?

A talajlazítás nem tudom, hogy jön ide, de gyanítom, hogy egy másik kérdés kapcsán, aminél szerinted hülyeséget írtam.

Nos, címszavakban: a talajnak csak a felső néhány centiméterében van élet. Mégpedig nem is akármilyen élet! Csakúgy, mint a beleidben, baktériumok, gombák milliárdjai tevékenykednek, és teszik a növények számára feldolgozható állapotba a tápanyagokat. Ha ezt az élő réteget leforgatjuk, elpusztul, és minden évben (esetleg minden évben többször) újra be kell termelődnie. A másik nagy hátrány a szénvesztés. A talajaink azért fakultak ki az utóbbi 50 évben, mert az alsó, szénben dúsabb réteget hozzuk a felszínre a szántás során, ami a levegő oxigénjével érintkezve tulajdonképpen elég. Mind a talajélet pusztulása mind a széntartalom csökkenése azt vonja maga után, hogy csak műtrágyával tudjuk a növények életfeltételeit megteremteni. A mélyszántás egyébként nem több ezer, hanem mindössze 100 éves múltra tekint vissza, és a sekély szántás esetén is a két-, illetve később a háromnyomásos gazdálkodás volt életben. Ez azt jelenti, hogy két évig termeltek egy adott területen, harmadik évben hagyták regenerálódni a földet.

Ha esetleg többet akarsz tudni a szántás hátrányairól, javaslom, tanulmányozd a no till termelést, ami az amerikai farmerek körében mintegy 40 éve dívik. A talajlazítás természetesen itt is megvan, csak azt nem gépek végzik, hanem elővetemények gyökerei, valamint (ahogy az természetes lenne) a talajlakó állatok.

Én egyébként bősz horgász vagyok. És emlékszem, 50-55 éve elég volt lebökni egy helyen az ásót, és giliszták tucatjaiból válogathattam. Manapság komolyabb területet meg kell forgatni ugyanezért. Nem úgy az én kertemben, ahol szerencsére már beindult a talajélet.

Tényleg nem tudod, mit jelent az oltás? :) Ezt még azért a panelszökevény kölykök is szokták tudni, akik legfeljebb valami fészbúkos fotón látnak gyümölcsöst.

A lényeg, hogy a termesztett gyümölcsöket nem magról nevelik, hanem fognak egy alanynövényt, ami az igényeknek megfelelő gyökeret tud fejleszteni, és ezzel összenövesztenek egy minőségi gyümölcsöt termő fáról levágott vessződarabot, vagy éppenséggel csak egy némi héjjal együtt levágott rügyet. Aztán ezt a rárakott részt nevelik tovább, ami ebből fejlődik ki, abból lesz a termő fa. (Kicsit bonyolultabb azért, de ez a lényege.)

Ha van kedved hozzá, a Youtube-on írd be, hogy gyümölcsfa oltás. Rengeteg variációja van.

Ez amit hazavittél, ez nem Red Prince, hanem simán az alanynövény. Ha nem tartottad vízben eddig, akkor esély van rá, hogy kibírja tavaszig, és akkor próbálkozhatsz a hegyét beoltani egy tetszőleges fajtával.

# 7

Ez egész egyszerűen nem igaz.

A visszavágás miatt nem begyorsul a keringés, hanem lelassul. Annyira, hogy a vágás környékén elhal egy rész. Soha nem forr be közvetlenül a vágás, hanem a gyökér vége elhal, és ahol már elég távol van a vágástól, ahol még van némi keringés, odáig marad életben. Ezen a részen át kell strukturálódni a szöveteknek, hogy az addig egyenesen menő áramlás meg tudjon fordulni. Ez megterheli a növényt, mert ezt az energiát az új gyökerek nevelésére is fordíthatta volna. Plusz a levágott rész némi tápanyagtartalékot is jelentett volna, a levelek kifejlődéséig a csemete saját, sejtekben eltárolt (törzsben, ágakban, gyökerekben) anyagából képződnek a gyökerek, és ebből fejlődnek tavasszal maguk a levelek is.

Az elvágott gyökér nem fog a vágásnál vagy a közelében gyökérszálat nevelni, hanem valamennyivel visszább, a gyökérnyakhoz közelebb, ahol nem lassult le annyira a keringés.

Nézz meg egy egy éve elvágott ágat bármelyik gyümölcsfán, az ágaknál is azt látod, hogy a végük beszáradt. Az előző évi vesszők hegyének levágásakor az utolsó rügy gyakran elhal (pl. őszibaracknál), mert nincs megfelelő keringés. De emiatt a vágás miatt keringéscsökkenés miatt történik az is, hogy ha késő ősszel vágnak el egy ágat, akkor az egy keményebb télen visszafagy.

A rózsa egy jó példa, mert az különösen érzékeny rá, mivel a legtöbb fajta téltűrése eléggé a határon van. Ha ősszel, tél elején megmetszed, akkor tavaszra azt tapasztalod, hogy minden metszés alatt visszafagyott. Ha fél métert hagysz, akkor is visszafagy a vége, ha 10 centit hagysz, akkor is. És ez a keringéscsökkenés így működik minden növény ágainál és gyökereinél, csak a mértéke változó.

A no till nem is érdemel szavakat, félinformációk hozzá nem értőknek.