Mar az osszeomlas kerülget. Nektek mi vált be ténylegesen ellenuk?

"...ha nem sikerul ezt a problémát megszuntetni elkoltozok."

Oké, de mi a garancia, hogy ahova költözöl, holnapután nem lesz egér?

Ismerőséknél a III-ik emeleten, Budapest belvárosában lesz egerük a padlástól.

A padlásra való feljárást kell megszűntetni, meg az élelemforrást.

Ha nincs kaja, víz, ezek egyből felszívódnak.

Nekem a tuskó szomszédom tartja a szar madarait, és szrik mindenre, ha van patkány, ha nincs.

Már az lesz, megfenyegetem, vagy ráküldöm az ANTSZ-t.

IGen, mondjuk nem mindegy milyen cicád van.

Látni, melyek az egerészős macskák, nekem is 2 van, na az egyik az kifejezetten vadállat.

Ha téged többször letámad, karmol, harap, na az az egerésző cic.

Kb mint egy cápa, olyan.

Méreget hosszan, nem lehet megsimogatni, nagyon antiszoc. viselkedésű.

Van másik cicám, totál az ellentéte, kedves, bújós, dorombolós, sosem karmolna meg.

DE csak alszik, meg eszik.

Az emberbaráti viselkedés meg a vadászösztön két külön dolog, nem függ össze egymással. Annyiban esetleg, hogy a vad az nem kap annyit enni, és kényszerűségből is vadászik.

Volt olyan bújós nőstény macskánk, hogy nemcsak magunkról alig lehetett levakarni, de még a kutyáról is szinte ledörzsölte a szőrt hízelkedés közben (a foxikutya meg láthatóan nem örült neki, de kénytelen volt elviselni), na az a macska egész nap hordta haza a pockokat a közeli füves részről. Volt, hogy csak amit láttunk, az volt egy nap 5, de a 3 az minden nap megvolt. (Itthon természetesen nem volt semmi rágcsáló, mindent hamarabb megfogott, mint hogy észrevettük volna.)

Pedig az napi legalább 3x kapott enni macskatápot meg fagyasztott húst, de a friss pocokhúst jobban szerette. Aztán mikor új kutyánk lett, a kezdeti harcok után azt is úgy megszerette, hogy utána neki hordta a pockot.